Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Anno
Anno
Mi történt anno október 20-án?
Ezen a napon hunyt el Budapesten 1983-ban Kézdi (született Kalcher) Árpád, építőmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa (1952) és doktora (1958), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A talajmechanika és geotechnika terén kifejtett elméleti és gyakorlati munkásságának köszönhetően az alapozási mérnöki munkálatok világszerte elismert szakembere volt. Három évtizeden keresztül, 1951-től 1982-ig vezette a Budapesti Műszaki Egyetem geotechnikai tanszékét.

Kézdi 1919. november 19-én született Komáromban. Mérnöki oklevelét 1942-ben szerezte meg a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Már 1941-től a műegyetem vasútépítési, talajmechanikai és alapozástani (később geotechnikai) tanszékén gyakornokoskodott Jáky József mellett. 1942-től tanársegédként, 1943-tól pedig adjunktusként oktatott a tanintézményben. 1944 végén mozgósították és Németországba vezényelték, ahol 1945-ben amerikai hadifogságba esett.

1946-ban tért haza, s folytatta az oktatótevékenységet a műegyetemi geotechnikai tanszék adjunktusaként. 1948-1950-ben a vasúti műtárgyak témakörének meghívott előadója volt, 1951-ben pedig intézeti tanári feladatokat is ellátott. 1951-től 1982-ig a geotechnikai tanszék vezetője volt, 1953 után docensi, 1961-től tanszékvezető egyetemi tanári címmel (1952 és 1967 között a műegyetemből szervezetileg kivált Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem keretei között). 1960-ban műszaki doktori oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME), 1961-1963-ban az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem oktatási, 1972-1975-ben pedig a BME tudományos rektorhelyettese volt.

Kutatásai elsősorban a talajmechanikára, a talaj fizikai tulajdonságainak és viselkedésének mérnöki megközelítésű, átfogó geotechnikai vizsgálatára irányultak. A földnyomás-elméletek összefoglalásával és továbbfejlesztésével, a rézsűk és lejtős földtömegek állékonyságának, a talajok teherbírásának, a külső dinamikus hatások (pl. földrengés) előidézte tranziens folyamatok vizsgálatával jelentősen hozzájárult a földművek, az alapozási és talajszilárdítási mérnöki munkálatok elméleti megalapozásához. E talajfizikai vizsgálatok mellett behatóan foglalkozott a talajok anyagi összetételével és vízforgalmával, a talajjal mint építőanyaggal, az útstabilizálás és teherbírás-javító cölöpalapozás módszertanával.

1970-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1976-ban rendes tagjává választották, több éven át töltötte be a talaj- és kőzetmechanikai bizottság elnöki tisztét. 1973 és 1977 között a Nemzetközi Talajmechanikai és Alapozástudományi Társaság (International Society for Soil Mechanics and Foundation Engineering, ISSMFE) európai alelnöke volt, emellett tagja volt a Brit Mérnökegyletnek (British Engineers Club) és 1956-tól tiszteleti tagja a Német Földmű- és Alapozástudományi Társaságnak (Deutsche Gesellschaft für Erd- und Grundbau).

Tudományos érdemei elismeréseként 1962-ben Jáky József-díjjal, 1966-ban Állami Díjjal tüntették ki. 1971-ben a Drezdai Műszaki Egyetem, 1972-ben a Bécsi Mezőgazdasági Főiskola díszdoktorává avatták.

Főbb művei
• Különleges feladatok a talajmechanika köréből.
• Talajmechanika I-II.
• Földművek sztatikájának korszerű eljárásai.
• Rezgések hatása a talajra.
• Kísérleti cementtalaj utak építése és kipróbálása.
• Földművek I-II.: Egyetemi tankönyv.
• Alagutak, alapozás, földművek, talajmechanika.
• Talajmechanikai praktikum: Egyetemi tankönyv.
• Talajstabilizáció.
• Talajmechanika és alapozás.
• Geotechnika.
• Talajmechanika.
• Földművek.

1980-ban ezen a napon illesztették helyére pakson az első reaktortartályt. A VVER-440/V-213 típusú tartály a Skoda gyárben készült (akkor még Csehszlovákiában), orosz tervek alapján. 
Ezen a napon született 1900-ban Székesfehérvárott Regőczi Emil Kossuth-díjas geodéta, egyetemi tanár. 1952-től a Geodéziai és Kartográfiai Intézet igazgatója, 1954-től az Állami földmérési és Térképészeti Hivatal tudományos munkatársa volt.1959-1973 között a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület alapító tagja és társelnöke volt. 1980-ban hunyt el.

Ezen a napon született 1840-ben Pesten Böckh János bányamérnök, akadémikus. A bécsi Földtanii Intézetből a Magyarföldtani Intézetbe váltott, kis minisztériumi kitérővel. 1882-1908 között az Intézet igazgatója volt. Kezdeményezésére indult el a hazai kőolajkutatást. A Bakony földtani és őslénytani viszonyait is tanulmányozta, valamint földtani térképet készített Pápa, Veszprém, Nagyvázsony és Felsőörs vidékeiről.