Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Jogi változások
Jogi változások
A Magyar Közlöny 2009. évi 145-148. számaiból
2009. évi Magyar Közlöny 145. szám, megjelent: 2009. október 14.
132/2009. (X. 14.) FVM rendelet: Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2009. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 37/2009. (IV. 3.) FVM rendelet egyes jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegekről


133/2009. (X. 14.) FVM rendelet: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás részletes feltételeiről szóló 83/2007. (VIII. 10.) FVM rendelet módosításáról

2009. évi Magyar Közlöny 146. szám, megjelent: 2009. október 16.
228/2009. (X. 16.) Kormány rendelet: A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról
230/2009. (X. 16.) Kormány rendelet: A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól szóló 146/2007. (VI. 26.) Kormány rendelet módosításáról
136/2009. (X. 16.) FVM rendelet: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet módosításáról
55/2009. (X. 16.) IRM rendelet: A kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról
26/2009. (X. 16.) ÖM rendelet: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításával és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggően egyes miniszteri rendeletek módosításáról
22/2009. (X. 16.) PM rendelet: A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről
1171/2009. (X. 16.) Kormány Határozat: A Hosszú Távú Fejlesztések Rangsoráról
1172/2009. (X. 16.) Kormány határozat: Az Új Erkel Színház felépítését célzó pályázat előkészítéséről és lebonyolításáról, és az Operaház rekonstrukciójának előkészítésével kapcsolatos kérdésekről

2009. évi Magyar Közlöny 147. szám, megjelent: 2009. október 19.
28/2009. (X. 19.) MNB rendelet: A jegybanki alapkamat mértékéről

2009. évi Magyar Közlöny 148. szám, megjelent: 2009. október 20.
2009. évi XCV. Törvény: A mezőgazdasági és élelmiszer ipari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról
237/2009. (X. 20.) Kormány rendelet: A felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Kormány rendelet módosításáról
238/2009. (X. 20.) Kormány rendelet: A végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) Kormány rendelet módosításáról
33/2009. (X. 20.) EüM rendelet: Az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról


132/2009. (X. 14.) FVM rendelet

az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2009. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 37/2009. (IV. 3.) FVM rendelet egyes jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegekről

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS

1. § Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2009. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 37/2009. (IV. 3.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján járó egységes területalapú támogatás jogcímen hektáronként legfeljebb 42 941,60 Ft vehető igénybe. A támogatásra jogosult országos bázisterület nagysága 4 829 000 ha. A támogatási keretek túllépése esetén az igényelt támogatás összege - az érintett mezőgazdasági termelőnél a túllépés mértékével megegyezően - arányos visszaosztás alkalmazásával csökkentésre kerül.

II. FEJEZET

EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI TÁMOGATÁS

Hízottbika-támogatás

2. § Az R. 25. §-a alapján történelmi bázis jogosultságonként legfeljebb 56 000 Ft támogatás vehető igénybe.

Tejtámogatás

3. § Az R. 26. §-a alapján a tejtermelő történelmi bázis jogosultságonként legfeljebb 8,30 Ft támogatásra jogosult.

Anyatehéntartás támogatása

4. § Az R. 28-32. §-a alapján anyatehenenként - termeléshez kötötten - legfeljebb 30 000 Ft, az R. 27. §-a alapján termeléstől elválasztva - történelmi bázis jogosultságonként - legfeljebb 18 000 Ft támogatás vehető igénybe.

Extenzifikációs szarvasmarha-támogatás

5. § Az R. 33. §-a alapján történelmi bázis jogosultságonként legfeljebb 18 500 Ft támogatás vehető igénybe.

Anyajuhtartás támogatása

6. § Az R. 34-38. §-a alapján anyajuhok után, egyedenként legfeljebb 1700 Ft támogatás vehető igénybe. Ha a mezőgazdasági termelő juhtejet vagy juhtejterméket értékesít, akkor a támogatás mértéke az anyajuhok után, egyedenként legfeljebb 1400 Ft.

Kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuh kiegészítő támogatás

7. § Az R. 39. §-a alapján történelmi bázis jogosultságonként legfeljebb 1600 Ft anyajuh kiegészítő támogatás vehető igénybe.

Dohánytermesztés támogatása

8. § (1) Az R. 43-47. §-a alapján a Burley dohány termesztése támogatásának keretében termeléshez kötötten - hektáronként - legfeljebb 750 000 Ft, az R. 48. §-a alapján termeléstől elválasztva - történelmi bázis jogosultságonként - legfeljebb 300 000 Ft támogatás vehető igénybe.

(2) Az R. 43-47. §-a alapján a Virginia dohány termesztése támogatásának keretében termeléshez kötötten - hektáronként - legfeljebb 940 000 Ft, az R. 48. §-a alapján termeléstől elválasztva - történelmi bázis jogosultságonként - legfeljebb 380 000 Ft támogatás vehető igénybe.

Héjas gyümölcsűek termesztésének támogatása

9. § Az R. 49. §-a alapján héjas gyümölcsűek termesztésének támogatása jogcímen hektáronként legfeljebb 32 000 Ft támogatás vehető igénybe.

Rizs termesztésének támogatása

10. § Az R. 50-52. §-a alapján a rizs termesztésének támogatása jogcímen termeléshez kötötten - hektáronként - legfeljebb 62 000 Ft, termeléstől elválasztva - történelmi bázis jogosultságonként - legfeljebb 25 000 Ft támogatás vehető igénybe.

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 39/2008. (III. 29.) FVM rendelet és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2008. évi kiegészítő nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 42/2008. (IV. 4.) FVM rendelet egyes jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegekről szóló 107/2008. (VIII. 27.) FVM rendelet azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell.

12. § (1) Az R. a 22. §-át követően a következő alcímmel és 22/A. §-sal egészül ki:

„Levonások, kizárások

22/A. § A kölcsönös megfeleltetés ellenőrzései megállapításaihoz kapcsolódó levonások az e rendeletben meghatározott kiegészítő nemzeti támogatásokra nem alkalmazandók. Ha a termelőnél a kölcsönös megfeleltetés ellenőrzései során olyan mértékű szándékos meg nem felelés kerül megállapításra, hogy emiatt a termelőt az egységes területalapú támogatásból kizárják, akkor a támogatásból való kizárás alkalmazandó valamennyi, e rendeletben meghatározott kiegészítő nemzeti támogatásra is."

(2) Az R. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a mezőgazdasági termelő más szarvasmarhatartás-támogatásban is részt vesz, az ellenőrzések során a támogatási feltételeknek való meg nem felelés esetén a támogatási összeg meghatározására, kizárólag az áthúzódó szankció levonása tekintetében, a 796/2004/EK bizottsági rendelet 57., 59. és 69. cikke szerinti eljárást kell alkalmazni."

(3) Az R. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a mezőgazdasági termelő más szarvasmarhatartás-támogatásban is részt vesz, az ellenőrzések során a támogatási feltételeknek való meg nem felelés esetén a támogatási összeg meghatározására, kizárólag az áthúzódó szankció levonása tekintetében, a 796/2004/EK bizottsági rendelet 57., 59. és 69. cikke szerinti eljárást kell alkalmazni."

13. § A kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 1. § (2) bekezdés felvezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott alábbi intézkedésekben részt vevő ügyfelek esetében kell vizsgálni:"

14. § (1) A 11. § (2) bekezdése 2011. december 31-én hatályát veszti.

(2) Hatályát veszti az R. 41. § (2) bekezdése.

15. § A 12-14. § 2012. január 1-jén hatályát veszti. E § 2012. január 2-án hatályát veszti.


228/2009. (X. 16.) Korm. rendelet

a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról

A Kormány a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdése b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásban (a továbbiakban: birtokvédelmi eljárás) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben és a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit - a 2. §-ban foglalt kivétellel - kell alkalmazni.

(2) A birtokvédelmi eljárás során hozott végzés elleni fellebbezést a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve bírálja el.

2. § (1) A birtokvédelmi eljárásban a Ket. 29. § (1)-(4) bekezdése, 29. § (6)-(8) bekezdése, 29. § (10) bekezdése, 29/A. §-a, 30. § f) és g) pontja, 31. § (1) bekezdés e) és g) pontja, 31. § (3) bekezdése, 32. § (3) bekezdése, 32. § (6)-(7) bekezdése, 34. § (2) bekezdése, 37. § (5) bekezdése, 41. §-a, 44-45/A. §-a és 50/A-50/D. §-a nem alkalmazható.

(2) A birtokvédelmi eljárásban ügyfél a kérelmező, valamint az, aki ellen a birtokvédelmet kérik.

(3) A jegyző az ügyfél által előterjesztett nyilatkozatokat és bizonyítékokat haladéktalanul megküldi a másik ügyfél számára.

(4) A birtokvédelmi eljárásban az ügyfél szabadon választja meg a bizonyítási eszközöket.

(5) A birtokvédelmi eljárásban újrafelvételi eljárásnak nincs helye.

(6) A jegyző határozata ellen a Ket. szerinti jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásnak nincs helye.

(7) A birtokvédelmi eljárásban egyezség jóváhagyása esetén a határozat visszavonásának nincs helye.

3. § (1) A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melynek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét),

b) a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét),

c) az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét),

d) a birtokvitával érintett dolog megjelölését,

e) a jegyző illetékességét megalapozó adatokat,

f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet,

g) a kérelem és annak határidőben való benyújtása alapjául szolgáló tényeket.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat.

(3) A birtokvédelmi eljárás megindításáról az ellenérdekű felet haladéktalanul értesíteni kell. A jegyző az értesítéssel egyidejűleg az ellenérdekű félnek megküldi a birtokvédelmi eljárás iránti kérelem másolatát.

4. § A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a bizonyítást kérelemre folytatja le. A bizonyítás a felek kérelme alapján kiterjedhet

a) a tényleges birtokállapotra,

b) az eredeti birtokállapotra,

c) a birtokos és a birtokháborító személyére,

d) a kérelmező tűrési kötelezettségére,

e) a tilos önhatalom gyakorlására,

f) törvényben meghatározott esetben a birtoklás jogcímére,

g) az eredeti birtokállapot helyreállításának célszerű módjára és

h) a hasznok, károk, költségek mértékére és viselésére.

5. § A keresetlevelet és az ügy iratait a jegyző a bírósághoz a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény szerint is megküldheti.

6. § (1) A birtoklás kérdésében hozott határozata végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

(2) Ha a bíróság a birtokvédelmi eljárás után indított birtokvédelmi perben a keresetet elutasítja, a határozat végrehajtásáról - a hasznok, károk és költségek kivételével - a jegyző gondoskodik.

7. § (1) Ez a rendelet - (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az 5. § 2011. július 1-jén lép hatályba.

(3) E rendeletet a hatálybalépését követően indult birtokvédelmi eljárásokban kell alkalmazni.


55/2009. (X. 16.) IRM rendelet

a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról

A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 29. § b) pont ba) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet alkalmazásában

a) jármű: közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is,

b) szabálytalan megállás és várakozás: a járműnek a közúti közlekedési szabályokat sértő, valamint a közterület rendeltetésére vagy a használatára vonatkozó jogszabályi előírásoktól eltérő elhelyezése,

c) üzemben tartó: a járműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett nyilvántartásba bejegyzett üzemben tartója - kivéve, ha üzembentartói jog változását tartalmazó okirat ennek ellenkezőjét igazolja -, vagy a telephely szerinti ország hatósága által kibocsátott okiratba (forgalmi engedély) bejegyzett üzemben tartója.

Az intézkedések közös szabályai

2. § (1) A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (2) bekezdése alapján létrehozott közterület-felügyelet, illetve a Kftv. 1. § (3) bekezdése szerint a polgármesteri, főpolgármesteri hivatalban alkalmazott közterület-felügyelő (a továbbiakban együtt: felügyelet) a kerékbilincs alkalmazásának, illetve a jármű elszállításának, tárolásának (a továbbiakban együtt: intézkedés) végrehajtásához felelősségbiztosítással rendelkező közreműködőt is igénybe vehet.

(2) A Kftv. 20. § (7) bekezdésében meghatározott közreműködő igénybevétele esetén a kerékbilincs felszerelése, továbbá a jármű elszállítása során a szállító járműre történő felrakodás, illetve a vontató járműhöz történő rögzítés csak közterület-felügyelő (a továbbiakban: felügyelő) jelenlétében történhet. A kerékbilincs leszerelése, valamint az elszállított jármű visszaadása - a felügyelő ellentétes rendelkezése hiányában - a felügyelő jelenléte nélkül is végezhető.

3. § Az intézkedéssel kapcsolatos tájékoztatásról, továbbá az intézkedés megszüntetéséhez szükséges ügyintézésről, így különösen a költségek befizetésének lehetővé tételéről, a kerékbilincs leszereléséről, a tárolóhelyen a jármű visszaadásáról folyamatos ügyeleti szolgálat keretében kell gondoskodni.

4. § (1) Az intézkedés végrehajtása során úgy kell eljárni, hogy a járműben sérülés vagy egyéb károsodás ne keletkezzen.

(2) Az intézkedés megkezdésekor az üzemben tartó személyének megállapítása céljából a járművet ellenőrizni kell a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett nyilvántartásban.

(3) Ha a nyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét vagy telefonszámát, akkor egy alkalommal meg kell kísérelni az üzemben tartó értesítését az intézkedés megkezdéséről.

(4) Ha az üzemben tartó a (3) bekezdés szerinti értesítésre adott válaszában jelzi, hogy 15 percen belül a helyszínre érkezik, és a járművet eltávolítja, akkor az intézkedést fel kell függeszteni. Ha ez az időtartam eredménytelenül eltelt, az intézkedést folytatni kell.

5. § (1) Az intézkedés során a felügyelő képfelvételt, vagy kép- és hangfelvételt (a továbbiakban: felvétel) készít az elkövetett jogsértés bizonyíthatósága érdekében.

(2) Az intézkedést azonnal félbe kell szakítani vagy meg kell szüntetni, ha a járműhöz visszaérkező üzemben tartó vagy a jármű használója azt kéri, és az intézkedésnek a melléklet 5. pontja szerint számított csökkentett költségét megtéríti, valamint a szabálytalanságot megszünteti.

(3) A csökkentett költség akkor számítható fel, ha a felügyelő rendelkezésére a jármű rögzítését vagy elszállítását végző személy a helyszínre érkezett, és a jármű rögzítésének vagy elszállításának előkészületét megkezdte.

(4) Az üzemben tartó vagy a jármű használója a felügyelőhöz, a felügyelethez, illetve a közreműködőhöz intézett bejelentésére - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül a jármű rögzítésének megszüntetését, illetve az elszállított jármű átadását lehetővé kell tenni, ha az üzemben tartó vagy a jármű használója az intézkedés költségét megtéríti, illetve a befizetés tényét az készpénzátutalási megbízás feladóvevényével vagy banki átutalást igazoló okirattal igazolja.

(5) Az intézkedés megszüntetését a bejelentéstől számított két órán belül kell lehetővé tenni.

(6) A bejelentés során az intézkedés megszüntetésének várható időpontjáról a bejelentőt tájékoztatni kell.

Az intézkedés költségei

6. § (1) Az üzemben tartó vagy a jármű használója - az e rendeletben meghatározott kivételekkel - köteles a kerékbilincs alkalmazásával, a jármű elszállításával, tárolásával és őrzésével, valamint a jármű értékesítésével kapcsolatban felmerülő költségek térítéseként a mellékletben meghatározott összeget, valamint a regisztrált bontó-hulladékkezelő részére történő átadással járó költségeket (a továbbiakban együtt: költség) megfizetni.

(2) Ha a jármű elszállítására a 11. §-ban foglaltak miatt került sor, a kerékbilincs alkalmazásának költségeit is meg kell fizetni.

(3) A költség megfizetésére a jármű rögzítésének megszüntetése előtt és az 5. § (2) bekezdése esetén a helyszínen, illetve a jármű elszállítása esetén a jármű átvételekor a tárolóhelyen is sor kerülhet. A befizetés tényét a 7. § szerinti, a költségek megfizetését igazoló átvételi elismervény, illetve az készpénzátutalási megbízás feladóvevénye vagy a banki átutalást igazoló irat igazolja.

(4) Ha az intézkedés megszüntetésére jogosult az 5. § (5) bekezdésben meghatározott időtartamot legalább harminc perccel túllépi, az intézkedésnek a melléklet 5. pontja szerint számított csökkentett költségét kell megtéríteni.

(5) Ha az intézkedés megszüntetésére jogosult a (4) bekezdésben, a (6) bekezdés c) pontjában, valamint az 5. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamon belül az intézkedés megszüntetése érdekében a helyszínre megérkezett, és az intézkedés megszüntetésének feltételei nem állnak fenn, a (4) bekezdésben és a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók.

(6) Nem kell a költséget megfizetni, illetve a már megfizetett költséget haladéktalanul vissza kell téríteni, ha

a) az intézkedésre okot adó szabálytalan megállás és várakozás miatt a szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárásban jogsértést nem állapítottak meg,

b) az intézkedés jogszerűtlen volt,

c) az intézkedés megszüntetésére jogosult helyszínre érkezése az 5. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamot legalább egy órával túllépi.

(7) Az intézkedés a költség megtérítése előtt az e rendeletben foglalt kivételek esetében szüntethető meg.

(8) A befizetett költség a Kftv. 1. § (2) bekezdése alapján létrehozott közterület-felügyelet vagy - a Kftv. 1. § (3) bekezdése esetén - a polgármesteri, főpolgármesteri hivatal bevételét képezi, amelyet az e rendeletben foglalt feladatok finanszírozására kell fordítani.

7. § A felügyelő, illetve a közreműködő az intézkedés költségeinek megfizetéséről átvételi elismervényt állít ki, valamint az üzemben tartó vagy a jármű használója a jármű birtokba vételét átvételi elismervényen igazolja. A jármű birtokba vételét igazoló elismervény tartalmazza a jármű átvételének időpontját.

A jármű kerékbilinccsel történő rögzítésének szabályai

8. § A Kftv. 20. § (6) bekezdésében meghatározott körülmények fennállása esetén sem rögzíthető

a) a tűzcsapnál vagy tűzcsapszekrénynél álló jármű,

b) a tűzoltási felvonulási úton álló jármű,

c) a veszélyes anyagot szállító jármű,

d) a közúti forgalom folyamatosságát, biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyeztető jármű,

e) a megkülönböztető fény- és hangjelző készülékkel jogszerűen felszerelt jármű,

f) a figyelmeztető fényjelzést jogszerűen alkalmazó jármű,

g) a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító személy) járműve, ha a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött úgy helyezték el, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából teljes egészében látható,

h) a DT betűjelű különleges rendszámtáblával rendelkező jármű,

i) a sürgősségi orvosi szolgálat ellátására utaló, jogszabályban meghatározott jelzéssel ellátott jármű,

j) út menti ingatlan autóbehajtójánál elhelyezett jármű.

9. § (1) A jármű rögzítésekor a jármű szélvédőjére és arra az ajtajára, amelyen keresztül a jármű vezetője a kormánykerék mögé ülhet, illetve, ha ez nem lehetséges, jól látható módon a járműre a kerékbilincs felszerelésére történő tájékoztatást kell elhelyezni.

(2) A tájékoztatás tartalmazza

a) a felügyelet, és a közreműködő megnevezését, székhelyét és telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, ahol az intézkedés megszüntetése kezdeményezhető,

b) az intézkedés időpontját,

c) az intézkedés okát a jogalap megjelölésével,

d) figyelmeztetést, hogy a kerékbilincs leszerelése előtt a jármű sérülés nélkül nem helyezhető üzembe,

e) az intézkedés költségét, továbbá befizetésének és igazolásának módját,

f) figyelmeztetést, hogy a jármű rögzítése csak az intézkedés költségének megfizetése után szüntethető meg,

g) a jármű elszállítására és értékesíthetőségére történő figyelmeztetést,

h) a felvétel készítésére vonatkozó tájékoztatást,

i) az intézkedő felügyelő azonosító adatait és aláírását.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást külföldi rendszámú jármű esetén angol és német nyelven is el kell helyezni.

10. § A kerékbilincset lehetőleg a jármű azon kerekére kell felszerelni, amelyik oldalon a jármű vezetője a kormánykerék mögé ülhet.

11. § Ha az üzemben tartó vagy a jármű használója az intézkedéstől számított 48 órán belül nem kéri a jármű rögzítésének megszüntetését, a felügyelő a szabálytalan megállás és várakozás megszüntetése érdekében a járművet a kijelölt, megfelelően őrzött tárolóhelyre szállíthatja a jármű elszállítására vonatkozó szabályoknak megfelelően.

A jármű elszállításának szabályai

12. § (1) A jármű elszállításának megkezdése előtt arról felvételt, valamint jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

a) a 9. § (2) bekezdés a)-c), e), valamint g)-i) pontjában foglaltakat,

b) a jármű elszállítás előtti helyét,

c) a jármű forgalmi rendszámát, gyártmányát, típusát, színét és külföldi rendszámú jármű esetén az államjelzését,

d) a jármű elszállítás előtt látható sérüléseit és egyéb meghibásodását, a jármű állapotát, különleges felszereléseit,

e) a tárolóhely címét és telefonszámát, ahol az elszállított jármű átvehető,

f) a lezáratlanul talált járműben lévő ingóságok tételes felsorolását,

g) ha a jármű elszállítására a 11. §-ban foglaltak miatt került sor, annak tényét.

(2) A felügyelő a jármű elszállítását követően haladéktalanul, annak helyére - legalább 20 cm oldalhosszúságú négyzet alakú, jól látható - öntapadós tájékoztató matricát helyez el, kivéve, ha a matrica rögzítése az időjárási vagy terepviszonyok miatt nem lehetséges.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztató tartalmazza az elszállítás tényét, a jármű forgalmi rendszámát, valamint a tárolóhely címét és telefonszámát, ahol az elszállított jármű átvehető.

13. § (1) Ha jármű elszállítására kerül sor, azt egy kijelölt, megfelelően őrzött tárolóhelyen kell elhelyezni.

(2) A felügyelő a jármű elszállításáról rövid úton értesíti a felügyeletet. Az értesítés tartalmazza az ismert üzemben tartó megnevezését, a jármű forgalmi rendszámát, a jármű típusát, a tárolóhely címét, valamint a jármű visszaadására jogosult ügyeleti szolgálat telefonos elérhetőségét. A felügyelet az értesítéstől számított harminc percen belül gondoskodik a jármű forgalmi rendszámának honlapon történő közzétételéről.

(3) Az üzemben tartó vagy a jármű használójának érdeklődésére az elszállítás helye szerint illetékes rendőrkapitányság a jármű elszállításáról, a tárolóhely címéről, valamint a jármű visszaadására jogosult ügyeleti szolgálat telefonos elérhetőségéről a felügyelet értesítése, vagy a honlapon szereplő adatok alapján tájékoztatást nyújt.

(4) Az elszállításról az ismert üzemben tartót a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével haladéktalanul értesíteni kell, és fel kell szólítani, hogy fizetési kötelezettségét teljesítse, valamint a járművet vegye át. A jármű birtokbavételére irányuló felszólításon a járműben található ingóságok átvételére való felszólítást is érteni kell.

(5) Az üzemben tartót a (4) bekezdés szerinti értesítésben figyelmeztetni kell, hogy a felügyelet a járművet az e rendeletben foglalt feltételek szerint értékesítheti.

(6) Ha az üzemben tartó vagy a jármű használója az értesítést követő tizenöt napos határidő elteltével nem jelentkezik a jármű átvételére, a határidő elteltét követő három napon belül a felszólítást meg kell ismételni.

14. § (1) Ha a forgalmi rendszámmal nem rendelkező jármű üzemben tartójának megállapításához a jármű egyedi azonosító jelének ismerete szükséges, akkor az elszállítását követő munkanapon a felügyelet képviselőjének jelenlétében jegyzőkönyv felvétele mellett a járművet fel kell nyitni.

(2) A jegyzőkönyvben a felnyitás és a lezárás tényén felül rögzíteni kell a jármű azonosításához szükséges adatokat, a járműben talált tárgyak felsorolását és a felnyitás során észlelt, a beszállításkor nem rögzített sérüléseket is.

(3) A jármű azonosító adatai ismeretében a 4. § (2) bekezdése alapján meg kell állapítani az üzemben tartót, és ezt követően a 13. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell lejárni.

15. § A külföldi forgalmi rendszámú jármű elszállítása esetén az üzemben tartó megállapítása céljából a felügyelet megkeresi annak az államnak a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságát, ahol a járművet forgalomba helyezték.

A jármű értékesítése

16. § (1) Az intézkedéssel érintett jármű értékesítése előtt azt át kell vizsgálni. A járműben talált ingóságok tekintetében a felelős őrzés szabályai irányadók.

(2) A jármű és a benne talált értékesíthető ingóságok becsértékét szakértő becsüs állapítja meg.

17. § (1) A felügyelet a Kftv. 20. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek esetén dönt a jármű árveréssel történő értékesítéséről, vagy a jármű egyéb módon történő hasznosításáról. Az árverés során a bírósági végrehajtásról szóló törvény árverésre vonatkozó rendelkezéseit e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A jármű árverés útján történő értékesítésére a bírósági végrehajtásról szóló törvény ingóárverésre vonatkozó rendelkezései alkalmazása során

a) ahol a bírósági végrehajtásról szóló törvény ingóságot említ, azon járművet, valamint a járműben talált ingóságot, ahol végrehajtót említ, azon a felügyelet nevében eljáró személyt, ahol adóst említ, azon a jármű tulajdonosát kell érteni,

b) az árverési hirdetményt az elszállítás helye, a jármű őrzési helye és az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal hirdetőtábláján ki kell kifüggeszteni és az elszállítás helye, a jármű őrzési helye és az árverés helye szerinti önkormányzat és az elszállítást elrendelő felügyelet honlapján közzé kell tenni,

c) nem lehet árverező a felügyelő és annak közeli hozzátartozója.

(3) A felügyelet az árverés lebonyolításával harmadik személynek megbízást adhat.

(4) Az első árverésen el nem adott járművet második árverésen kell értékesíteni. A második árverést az első árveréstől számított három hónapon belül olyan időpontban kell kitűzni, amely a helyi körülmények szerint a legcélszerűbb.

(5) A második árverésen el nem adott járművet a felügyelet a használt autókereskedelmi tevékenység végzésére jogosult vállalkozás részére is átadhatja.

(6) A felügyelet a járművet határozatával a használt autókereskedelmi tevékenység végzésére jogosult vállalkozás által - az (5) bekezdés szerinti közreműködése alapján - kiválasztott személy tulajdonába adhatja.

(7) Azt a járművet,

a) amelyet a (6) bekezdés szerint sem lehet értékesíteni, vagy

b) amely hulladékká vált (elhasználódott),

és a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozik, regisztrált bontó-hulladékkezelő részére kell átadni.

(8) A felügyelet a bontási átvételi igazolás birtokában kezdeményezi a jármű forgalomból történő végleges kivonását a nyilvántartás szerinti utolsó tulajdonos lakóhelye (telephelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnál.

18. § Ha a tulajdonos nem állapítható meg, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, illetve részére sem a felszólítás, sem az árverési hirdetmény nem volt kézbesíthető, vagy a vételár átvételében egyéb körülmény akadályozza, a felügyelet a tulajdonosnak járó összeget elkülönített számlára helyezi, és azt a jogosult - törvényes jogcímének hitelt érdemlő igazolása esetén - az értékesítés napjától számított hat hónapos határidőn belül átveheti.

A jármű egyéb módon történő hasznosítása

19. § (1) A jármű egyéb módon történő hasznosítása esetén - a hasznosítás megkezdése előtt - a jármű becsértékét szakértő becsüsnek kell megállapítania.

(2) Ha a jármű tulajdonosa a jármű egyéb módon történő hasznosításáról rendelkező döntést követően a járműért jelentkezik, részére a járművet az intézkedés megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint ki kell adni.

(3) A jármű (2) bekezdés szerinti kiadása esetén a jármű tulajdonosa kérheti, hogy a jármű egyéb módon történő hasznosítása megkezdésének időpontjától számított értékcsökkenését szakértő becsüs állapítsa meg. Az értékcsökkenést a költségekből le kell vonni.

Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2009. november 1-jén lép hatályba.

(2) A 4. § (3) és (4) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 12. § (2) és (3) bekezdése 2010. május 1-jén lép hatályba.

(4) Ha a kerékbilincs alkalmazásával, illetve a jármű elszállításával, tárolásával kapcsolatban az önkormányzat 2009. augusztus 31-én hatályos rendelete az e rendelet mellékletében meghatározottaktól eltérő költséget állapított meg, akkor a kerékbilincs alkalmazásáért, illetve a jármű elszállításáért, tárolásáért az önkormányzati rendeletben meghatározott összeget kell megfizetni mindaddig, amíg az hatályban van, de legkésőbb 2010. december 31-ig.

(5) Hatályát veszti a közterület-felügyelői intézkedések végrehajtásának módjáról és eszközeiről szóló 43/1999. (XI. 26.) BM rendelet 10. §-a. Ez a bekezdés az e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

Melléklet az 55/2009. (X. 16.) IRM rendelethez

A kerékbilincs alkalmazásával és a jármű elszállításával kapcsolatos költségek

1. A jármű elszállításának költsége:

a) személygépkocsi vagy pótkocsija, továbbá motorkerékpár és pótkocsija, valamint segédmotoros kerékpár esetén

ha a település lakosságszáma a 200 000 főt meghaladja 20 000 Ft


ha a település lakosságszáma 10 000 és 200 000 fő között van 17 250 Ft


ha a település lakosságszáma a 10 000 főt nem éri el 14 500 Ft


b) a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KpM-BM együttes rendelet 1. számú függelék II. pontjában meghatározott, az a) pontban nem említett gépjármű, vontató, lassú jármű vagy ezek pótkocsija esetén az a) pontban foglalt költség háromszorosa.

2. Az 1. pontban felsorolt járművek rögzítésének költsége 11 500 Ft


3. A jármű tárolásának és őrzésének költsége naponta 1 200 Ft


4. A jármű értékesítésének költsége 11 500 Ft


5. Csökkentett költség fizetése esetén az 1-2. pontokban meghatározott összeg 50%-át kell megtéríteni.


6. Az 1-5. pontban foglalt költségek általános forgalmi adót nem tartalmaznak.


7. A település lakosságszámának 1. pont szerinti meghatározása esetén a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának az adott év január 1-jei állapot szerint közzétett adatai az irányadók.