Anno
Mi történt anno november 6-án?
Ezen a napon született a svájci Unter-Embrachban az öntőinasból lett gyáros, többszörös feltaláló, Ganz Ábrahám. Először az ácsmesterséget tanulta ki, majd Zürichben öntőinas lett. Húszéves korában vándorútra indult és Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria különböző gyáraiban dolgozott.
1841-ben érkezett Pestre, ahol a Széchenyi által kezdeményezett József Hengermalom Társulat gőzmalmának szerelésében vett részt, majd a vállalat öntödéjében kezdett dolgozni, ahol később első öntőmester lett. 1844-ben önálló öntödét alapított. 1848-ban hadiüzemmé alakult a gyár és ágyúgolyókat öntött a honvédség részére. A szabadságharc leverése után Ganz haditörvényszék elé került és börtönbüntetésre ítélték.
Legnagyobb szakmai sikerét a kéregöntésű - mai szóhasználattal kokillaöntésű - vasúti kocsi kerekek gyártásával érte el, amelynek technológiáját ő dolgozta ki. Az ilyen módszerrel előállított kerekek futófelülete keményebb, kopásállóbb lett az addig ismerteknél. A gyártást 1853-ban kezdték meg, és Ganz 1856-ban már a továbbfejlesztett eljárásra kapott szabadalmi oltalmat. Az eljárás lényege az volt, hogy az öntőforma falát antimon tartalmú masszával kenték be és ezáltal az öntés során az öntöttvas felületen 2-4 mm vastagságú, üvegkeménységű kérget hoztak létre. Ganz az öntési technológiát állandóan javította, tökéletesítette és újabb szabadalmakkal védte. 1853 és 1866 között 59 vasúttársaságnak több mint 86 000 darab kéregöntésű kereket adtak el. Ezenkívül más termékeik is voltak, például készítettek öntöttvas hídszerkezeteket és malomipari hengereket is. A százezredik kéregöntésű vasúti kerék 1867. november 23-án készült el; ennek megünneplésére Ganz Ábrahám vacsorát adott összes alkalmazottja és családtagjaik részére és minden dolgozóját az ünnepi alkalomra veretett ezüst emlékéremmel ajándékozta meg.
Mára sem derült ki- talán az évtizedek óta tartó megfeszített munka volt az oka - hogy az ünnep után három héttel 1867. december 15-én Pesten miért vetett véget életének.