A Magyar Közlöny 2009. évi 152-154. számaiból
2009. évi Magyar Közlöny 152. szám, megjelent: 2009. október 29.2009. évi C. törvény: Az 1980. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett Közúti Közlekedési Egyezmény módosításának kihirdetéséről
2009. évi CI. Törvény: Az 1980. évi 5. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Közúti Közlekedési Egyezményt kiegészítő európai Megállapodás módosításának kihirdetéséről
2009. évi CII. Törvény: A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról
241/2009. (X. 29.) Kormányrendelet: A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásáról rendelet és működtetéséről
242/2009. (X. 29.) Kormányrendelet: A lakóingatlanok adójának bevallásához felhasználható becsült forgalmi rendelet érték közléséről
244/2009. (X. 29.) Kormányrendelet: A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati rendelet erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Kormányrendelet rendelet módosításáról
140/2009. (X. 29.) FVM rendelet: A gabona és rizs intervenciójáról
59/2009. (X. 29.) KHEM rendelet: A motoros légi járművek zajkibocsátásának korlátozásáról szóló rendelet 49/1999. (XII. 29.) KHVM rendeleteknek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról
27/2009. (X. 29.) ÖM rendelet: A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, rendelet a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól
88/2009. (X. 29.) OGY határozat: A Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról határozat
89/2009. (X. 29.) OGY határozat: A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával határozat és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január 1.-december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról
2009. évi Magyar Közlöny 153. szám, megjelent: 2009. október 30.
245/2009. (X. 30.) Kormányrendelet: Az egyes 2009. évi decentralizált önkormányzati fejlesztési rendelet és területfejlesztési célú, valamint egyes 2009. évi központi előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 85/2009. (IV. 10.) Kormányrendelet rendelet módosításáról
29/2009. (X. 30.) ÖM rendelet: Az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról
24/2009. (X. 30.) SZMM rendelet: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő rendelet felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról
1180/2009. (X. 30.) Kormányhatározat: A gyógyászati segédeszköz támogatás és a gyógyszertámogatás 2009. év végi finanszírozásához szükséges lépésekről
2009. évi Magyar Közlöny 154. szám, megjelent: 2009. november 3.
246/2009. (XI. 3.) Kormányrendelet: A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzi név Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet rendelet, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet rendelet módosításáról
142/2009. (XI. 3.) FVM rendelet: A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet módosításáról
60/2009. (XI. 3.) KHEM rendelet: A bányászatban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról
30/2009. (XI. 3.) ÖM rendelet: Az üzletszerűen végzett társasház-kezelői, és az üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenység folytatásának feltételeiről, az eljárás részletes szabályairól
241/2009. (X. 29.) Korm. rendelet
a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásáról és működtetéséről
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány - az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva - a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer, mint térinformációs infrastruktúra biztosítja a metaadatok, a téradatkészletek és téradat-szolgáltatások hozzáférhetőségét, az ehhez szükséges hálózati szolgáltatások és technológiák létrehozását, működtetését, a téradatok megosztását, a téradatokhoz való hozzáférést és az azok használatát szabályozó megállapodásokat, valamint az előzőekhez szükséges összehangolási és ellenőrzési mechanizmusokat, folyamatokat, valamint eljárásokat összhangban az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (a továbbiakban: 2007/2/EK irányelv).
(2) Ha téradatkészlet egymással megegyező példányait több téradatkezelő birtokolja vagy azokat több téradatkezelő részére tárolják, e rendelet előírásait csak arra az eredeti példányra kell alkalmazni, amelyből a többi példány származik.
(3) E rendelet hatálya azokra az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott téradattémák körébe tartozó téradatkészletekre terjed ki, amelyek gyűjtéséről, illetve hozzáférhetővé tételéről külön jogszabály rendelkezik. Téradatok gyűjtése e rendelet alapján nem kötelező.
(4) A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszerben összekapcsolódó téradatkészletek térképi alapjának, vetületi és magassági rendszerének használatakor a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) E rendelet alkalmazásában térbeli objektum a valós világ egy meghatározott helyhez vagy földrajzi területhez kapcsolódó valamely jelenségének az elvonatkoztatott megjelenítése.
2. § (1) A téradatokat a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusokban meghatározott követelmények szerint kell létrehozni.
(2) A téradatkezelőknek biztosítaniuk kell annak technikai hátterét, hogy az általuk működtetett térinformatikai rendszerek téradatkészletei és -szolgáltatásai - az interoperabilitiás, valamint a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusok követelményeinek megvalósításával - a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszerben összekapcsolódhassanak.
3. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 48/G. §-ának (3) bekezdésében meghatározott személy az általa működtetett térinformatikai rendszerrel a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszerhez - a 9. § szerinti kapcsolattartóhoz benyújtott - kérelem alapján csatlakozhat.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott térinformatikai rendszer téradatkészletei és -szolgáltatásai megfelelnek a metaadatokra, a téradat-szolgáltatásokra és az interoperabilitásra a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusokban meghatározott előírásoknak, a kapcsolattartó az (1) bekezdés szerinti személlyel (a továbbiakban: csatlakozó személy) a csatlakozásról - a 10. §-ban meghatározott testület javaslatának figyelembevételével - megállapodást köt.
4. § Ha téradatkezelő vagy csatlakozó személy által birtokolt téradatkészlet vonatkozásában harmadik személynek szerzői joga áll fenn, a téradatszolgáltatás, illetve a téradatmegosztás a szerzői jogokat nem sértheti.
Metaadatok
5. § (1) A téradatkezelő az 1-2. számú mellékletben felsorolt téradattémákkal összefüggő téradatkészletekhez és -szolgáltatásokhoz kapcsolódó metaadatokat a (2) bekezdésnek megfelelően úgy hozza létre, hogy azok elősegítsék a téradatkészletek elérését, nyilvántartását, továbbá a téradat-szolgáltatások igénybevételét.
(2) A metaadat naprakész információt tartalmaz arról, hogy
a) a metaadattal érintett téradatkészletek a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusoknak megfelelnek-e;
b) a téradatkészletek és -szolgáltatások hozzáférése és igénybevétele milyen feltételekkel lehetséges, továbbá melyek a téradat-szolgáltatások díjai;
c) a téradatkészletek milyen minőségűek és meddig érvényesek;
d) melyek a téradatkészletek létrehozásáért, kezeléséért, frissítéséért, terjesztéséért felelős téradatkezelők; valamint
e) a téradatkészletekhez történő nyilvános hozzáférés korlátozott-e, és melyek a korlátozások indokai.
Téradat-szolgáltatások
6. § (1) A téradat-szolgáltatásokat - összhangban a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusokkal - átalakítási szolgáltatással vagy az e rendelet hatálybalépésekor meglévő téradatkészletek tekintetében azok alkalmassá tételével kell biztosítani. Ha a valamely téradatkészlet a téradatkezelő által kezelt közhiteles nyilvántartásban áll rendelkezésre, a téradatokat e nyilvántartásból kell szolgáltatni.
(2) A 9. § szerinti kapcsolattartó bárki által hozzáférhető, elektronikusan letölthető formában köteles közzétenni honlapján azokat az információkat - ideértve az adatokat, kódokat és a technikai osztályozást -, amelyek a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusoknak való technikai megfelelés teljesítéséhez szükségesek.
(3) A Magyar Köztársaság és valamely európai uniós tagállam közötti határon átnyúló földrajzi jellemzőre vonatkozó téradatok koherenciájának érdekében a közös jellemzők leírásának módját és helyzetét kölcsönös egyetértés alapján kell meghatározni.
7. § (1) A kereső-szolgáltatások biztosítják a téradatok következők szerinti kereshetőségét:
a) kulcsszavak;
b) földrajzi helyek;
c) a téradatkészletek és -szolgáltatások osztályozása;
d) a téradatkészletek minősége és érvényessége;
e) a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusoknak való megfelelés mértéke;
f) a téradatkészletekhez és -szolgáltatásokhoz való hozzáférés, továbbá a téradatkészletek felhasználásának feltételei; és
g) a téradatkezelők megnevezése.
(2) Az átalakítási szolgáltatásoknak az egyéb téradat-szolgáltatásokkal úgy kell összekapcsolódniuk, hogy a téradat-szolgáltatások működtetése a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusokkal összhangban valósuljon meg.
A téradatok megosztása a téradatkezelők között
8. § (1) Közfeladat elvégzése vagy közszolgáltatás nyújtása érdekében
a) a téradatkezelők - a közfeladatot ellátó, illetve közszolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek ellenőrzése alatt álló természetes vagy jogi személy téradatkezelők kivételével -,
b) az Európai Unió tagállamaiban működő téradatkezelők, valamint
c) az Európai Közösség intézményei és szervei
technikai korlátozás nélkül hozzáférhetnek a téradat-készletekhez és -szolgáltatásokhoz, továbbá azokat cserélhetik és igénybe vehetik.
(2) Az (1) bekezdés előírásai - viszonosság esetén - az Európai Közösség és tagállamai által kötött nemzetközi megállapodások keretében létrehozott szervekre is megfelelően alkalmazandók, ha a téradatkészletek igénybevételére, illetve a téradat-szolgáltatásokra közfeladat elvégzése vagy közszolgáltatás nyújtása érdekében kerül sor.
A kapcsolattartó és a koordinációs testület
9. § (1) Az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért a környezetvédelemért felelős miniszter felel.
(2) A kapcsolattartó feladata:
a) a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer infrastruktúrája kialakításának és használatának nyomon követése, eredményeinek a nyilvánosság részére történő hozzáférhetővé tétele és az Európai Bizottság részére történő eljuttatása;
b) együttműködés az Európai Unió tagállamaiban működő kapcsolattartókkal, valamint az Európai Bizottsággal;
c) közreműködés a 2007/2/EK irányelv végrehajtására szolgáló uniós jogi aktusok előkészítésében, valamint az Európai Unió által működtetett térinformatikai portál kialakításában;
d) jelentés készítése a 2007/2/EK irányelv végrehajtásáról az Európai Bizottság részére 2010. május 15-ig, valamint minden további harmadik év május 15-ig;
e) az Európai Bizottság részéről a közösségi térinformációs infrastruktúrával összefüggésben nyújtott tájékoztatások megismerhetőségének elősegítése;
f) a téradatkezelőktől és csatlakozó személyektől, továbbá a téradatok előállítóitól, a téradat-szolgáltatások igénybevevőitől és azok érdekképviseleti szerveitől, szervezeteitől a 2007/2/EK irányelv és a végrehajtására szolgáló uniós jogi aktusok kidolgozására adott javaslatok, észrevételek összegyűjtése, összehangolása és hozzáférhetővé tétele;
g) rendszeres tájékoztatás a nyilvánosság részére a téradat-szolgáltatások gyakorlatáról, továbbá a 2007/2/EK irányelv és a végrehajtására szolgáló uniós jogi aktusok átültetéséről, valamint végrehajtásáról;
h) a téradatkezelők és a téradat-szolgáltatásokat igénybe vevők elvárásainak folyamatos felmérése;
i) kapcsolattartás a téradatok előállítóival, a téradat-szolgáltatások igénybevevőivel és azok érdekképviseleti szerveivel, szervezeteivel;
j) a téradatkezelők téradat-szolgáltatással és téradat-megosztással kapcsolatos tevékenységének összehangolása; valamint
k) a nemzeti kapcsolattartó feladatainak ellátása az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tekintetében.
(3) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jelentés a következőkről nyújt tájékoztatást:
a) a téradatkezelők és a téradat-szolgáltatások igénybevevői, valamint az azok érdekképviseleti szervei, szervezetei közötti koordináció módja;
b) a csatlakozó személyekkel való kapcsolattartás;
c) a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer minőségbiztosítása;
d) a téradatkezelők és a csatlakozó személyek hozzájárulása a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer működéséhez, valamint annak koordinációjához;
e) a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer használata;
f) a téradatkezelők közötti téradat-megosztási megállapodások; valamint
g) a 2007/2/EK irányelv végrehajtásából származó költségek és hasznok.
(4) A kapcsolattartó a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusok kidolgozására a 2007/2/EK irányelv 22. cikk (2)-(3) bekezdésében meghatározott eljárás előtt - megfelelő időben - honlapján közleményben felhívja a téradatkezelőket és csatlakozó személyeket, továbbá a téradatok előállítóit, valamint a téradat-szolgáltatások igénybevevőit és azok érdekképviseleti szerveit, szervezeteit arra, hogy a közleményben közzétett uniós jogi aktus tervezetére véleményt nyilváníthatnak. A közleményben meg kell határozni a véleménynyilvánítás határidejét.
10. § A kapcsolattartót a 9. § (2) bekezdés a)-j) pontjában meghatározott feladatok teljesítésében a Kormány által kijelölt koordinációs testület segíti.
Záró rendelkezések
11. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A metaadatokat a térbeli objektumokra vonatkozó téradattémák tekintetében
a) az 1. számú melléklet esetében 2010. szeptember 15-ig,
b) a 2. számú melléklet esetében 2013. május 15-ig
kell létrehozni.
(3) A 2009. május 15. napja után keletkezett, gyűjtött, továbbá átalakított téradatkészletek tekintetében a téradat-szolgáltatásokat
a) az 1. számú melléklet A) része esetében 2011. május 15-től,
b) az 1. számú melléklet B) része és a 2. számú melléklet esetében 2014. május 15-től
kell biztosítani.
(4) A 2009. május 15. napján meglévő téradatkészletek tekintetében a téradat-szolgáltatásokat
a) az 1. számú melléklet A) része esetében 2016. május 15-től,
b) az 1. számú melléklet B) része és a 2. számú melléklet esetében 2019. május 15-től
kell biztosítani.
12. § E rendelet - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénnyel együtt - az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja.
1. számú melléklet a 241/2009. (X. 29.) Korm. rendelethez
Az alap téradatokra vonatkozó téradattémák
A. 1. Koordinátarendszerek
Olyan rendszerek, amelyek a térinformáció térbeli helyzetét koordinátákkal (x, y, z), illetve vízszintes és függőleges geodéziai adatokon alapuló földrajzi szélességgel, hosszúsággal és magassággal adják meg.
2. Földrajzi hálórendszerek
Harmonizált, több felbontású rács közös kiindulóponttal és egységesített rácscella-helymeghatározással és -mérettel.
3. Földrajzi nevek
Területek, régiók, helységek, nagyvárosok, elővárosok, városok vagy települések, illetve bármely, a nyilvánosság érdeklődésére számot tartó vagy történeti jelentőségre szert tett földrajzi vagy topográfiai jellegzetesség.
4. Közigazgatási egységek
Azok a helyi, területi, regionális és országos egységek, amelyek igazgatási (működési, illetékességi) területeit közigazgatási határvonalak választják el.
5. Címek
Az ingatlanok helye szerinti címazonosítók - rendszerint utcanév, házszám, irányítószám - alapján.
6. Földrészletek
Az ingatlan-nyilvántartási, illetve a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályokban meghatározott területek térbeli adatai.
7. Közlekedési hálózatok
Közúti, vasúti, légi és vízi közlekedési hálózatok és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra, valamint a modális hálózatokat összekapcsoló logisztikai csomópontok. Idetartozik továbbá a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban meghatározott transzeurópai közlekedési hálózat és annak a határozat 2009. május 15-ét követő felülvizsgálatából eredő bármely módosítása is.
8. Vízrajz
Vízrajzi elemek, víztestek és az azokkal kapcsolatos elemek, különösen a vízgyűjtők és a részvízgyűjtők a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv fogalommeghatározásaival összhangban és hálózati formában.
9. Természetvédelmi szempontból védelem alatt álló területek
Országos jelentőségű védett természeti területek, helyi jelentőségű védett természeti területek, természeti emlékek, nemzetközi jelentőségű védett területek, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek.
B. 1. Domborzat
Digitális domborzati modellek a szárazföldi, jéggel borított és óceáni felszínre. Idetartozik a felszíni és víz alatti domborzat és a partvonal.
2. A felszín borítása
A Föld felszínének fizikai és biológiai borítása, beleértve a mesterséges felszínt, a mezőgazdasági területeket, erdőket, a természetes vagy részben természetes területeket, a vizes élőhelyeket és a víztesteket.
3. Ortofotók
A föld felszínének földrajzi hivatkozással ellátott, műhold vagy légi adatgyűjtők által készített képi adatai.
4. Földtan
Az összetétel és szerkezet alapján jellemzett földtan, ideértve az alapkőzetet, a víztartó rétegeket és a geomorfológiát is.
2. számú melléklet a 241/2009. (X. 29.) Korm. rendelethez
A tematikus téradatokra vonatkozó téradattémák
1. Statisztikai egységek a térinformatika vonatkozásában
Statisztikai információk terjesztésére vagy felhasználására szolgáló egységek.
2. Épületek
Az épületek földrajzi helyét és alakját meghatározó térbeli adatok.
3. Talaj
A fel- és altalaj egyes szintjeinek jellemzése a rétegvastagság, fizikai jellemzők, szerkezet, mechanikai összetétel, szervesanyag-tartalom, valamint a relatív kő- és kavicstartalom alapján. A talaj erodálhatóságának mértéke, adott esetben a lejtésviszonyok, becsült vízkészlet értéke.
4. Terület-, illetve földhasználati övezetek
A jelenlegi és a jövőbeli tervezett funkcionális szempontok, vagy a társadalmi-gazdasági rendeltetés (például lakó-, ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, erdő- vagy pihenőövezet) szerint jellemzett területek.
5. Emberi egészség és biztonság
A környezet minőségéhez közvetlenül (különösen a légszennyezés, vegyszerek, az ózonréteg elvékonyodása, a zaj miatt) vagy közvetve (különösen élelmiszer, a genetikailag módosított szervezetek miatt) kapcsolódó patológiák (így például allergiás, daganatos és légúti megbetegedések) dominanciájának földrajzi eloszlása, illetve az e tényezőknek az emberi egészségre (biomarkerek, termékenységcsökkenés, járványok) vagy a közérzetre (különösen fáradtság, stressz) gyakorolt hatását jellemző információ.
6. Közüzemi és közszolgáltatások
Közüzemi létesítmények, különösen a szennyvíz- és hulladékkezelést, valamint az energia- és a vízellátást szolgáló közüzemi létesítmények, valamint az igazgatási és szociális közszolgáltatások, különösen a közigazgatási szervek, a közgyűjtemények, a művészeti, közművelődési és egyéb kulturális intézmények, a polgári védelmi létesítmények, iskolák és kórházak.
7. Környezeti monitoring létesítmények
A környezetvédelmi monitoring létesítmények elhelyezkedése és működése, amely magában foglalja a kibocsátások, a környezeti elemek állapota, valamint az ökoszisztéma egyéb paramétereinek (így például a biodiverzitás, a növényzet ökológiai állapota) a hatóságok általi vagy a nevükben történő megfigyelését és mérését.
8. Termelő és ipari létesítmények
Ipari termelőhelyek, ideértve a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv által szabályozott létesítményeket, valamint a vízkivételt, a bányászati és a tároló létesítményeket.
9. Mezőgazdasági és akvakultúra-ágazati létesítmények
Mezőgazdasági eszközök és termelőlétesítmények (ideértve az öntözőrendszereket, az üvegházakat és istállókat).
10. A népesség eloszlása - demográfia
A népesség földrajzi eloszlása - ideértve a népességi jellemzőket és a tevékenységi szinteket is - statisztikai elemzési egységek (hálótérképek, régiók, közigazgatási egységek) alapján összesítve.
11. Területgazdálkodási, -korlátozási, -szabályozási övezetek és adatszolgáltató egységek
A) A területrendezési tervek szerinti térségi övezetek határai: az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos övezetek, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben lehatárolt kiemelt térségi övezetek, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben lehatárolt kiemelt térségi övezetek, valamint a megyei területrendezési tervekben lehatárolt térségi övezetek.
B) A nemzetközi, illetve európai szinten irányított, szabályozott vagy adatszolgáltatási egységként kijelölt területek.
C) A térségi hulladéklerakó helyek, az ivóvízbázisok védőövezetei, a nitrátérzékeny területek, víziutak, a térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható területek, a zajvédelmi zónák, a nyersanyag-kutatási és bányászati engedélyköteles területek, a vízgyűjtő kerületek és az egyéb adatszolgáltató egységek.
12. Természeti kockázati zónák
Természeti veszélyek, így különösen az ár- és belvizek, a földcsuszamlások, a felszínsüllyedések, az erdőtüzek, a földrengések, a vulkánkitörések (minden légköri, hidrológiai, szeizmikus jelenség, amely - helye, súlyossága és előfordulási gyakorisága alapján - komoly társadalmi károk okozásának lehetőségét hordozza magában) alapján jellemzett veszélyeztetett területek.
13. Légköri viszonyok
A légkör fizikai jellemzői, ideértve a méréseken, modelleken vagy ezek kombinációján alapuló téradatokat, továbbá a mérési helyeket.
14. Meteorológiai földrajzi jellemzők
Időjárási viszonyok és mérésük; csapadék, hőmérséklet, a felszín és a növényzet párolgása, a szél sebessége és iránya.
15. Biogeográfiai régiók
Ökológiai szempontból viszonylag homogén, növényzeti és éghajlati tulajdonságok alapján meghatározott térségek.
16. Élőhelyek és biotópok
Különleges ökológiai feltételekkel, folyamatokkal, struktúrával és az élet fenntartásához kapcsolódó funkciókkal rendelkező földrajzi területek, amelyek az ott élő élőlények számára kedvező fizikai feltételeket teremtenek. Idetartoznak azok a szárazföldi és vízi területek, amelyek - függetlenül azok természetes vagy természetközeli állapotától - földrajzi, abiotikus és biotikus jellemzőik alapján különböztethetők meg.
17. A fajok elterjedése
Az állat- és növényfajok előfordulásának földrajzi eloszlása az elemzési egységek (hálótérkép, régió, közigazgatási egység) alapján összesítve.
18. Energiaforrások
Energiaforrások, ideértve különösen a szénhidrogéneket, vízenergiát, bioenergiát, nap- és szélenergiát, valamint adott esetben ideértve az erőforrás mértékére vonatkozó mélységi, illetve magassági információkat.
19. Ásványi nyersanyagok
Ásványi nyersanyagok, ideértve különösen a fémek érceit, az ipari ásványokat, valamint adott esetben ideértve a nyersanyag kiterjedésére vonatkozó mélységi, illetve magassági információkat.
242/2009. (X. 29.) Korm. rendelet
a lakóingatlanok adójának bevallásához felhasználható becsült forgalmi érték közléséről
Annak érdekében, hogy az adózók hatékony segítséget kapjanak az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvényben szabályozott lakóingatlanok adója bevallásához a Kormány a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 35. §-ának (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotó hatáskörében és az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja.
1. § (1) Az állami adóhatóság az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Nért.) szabályozott adóköteles lakóingatlan forgalmi értékének megállapításához a lakóingatlan tulajdonosa vagy a lakóingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja (a továbbiakban: kérelmező) számára a (3) bekezdésben rögzített adatok és a forgalmiérték-adatbázisában lévő forgalmiérték-adatok mint összehasonlító értékadatok ismeretében, azok összevetésével közli a lakóingatlan becsült forgalmi értékét.
(2) A kérelmező a (3) bekezdés szerinti adatokat - döntésétől függően - a Központi Elektronikus Szolgáltató rendszeren vagy - az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény szerinti azonosítás igénybevétele nélkül - az állami adóhatóság honlapján elérhető on-line adatlap kitöltésével közli az állami adóhatósággal, egyúttal nyilatkozik arról, hogy hozzájárul a közölt adatok nyilvántartásához, kezeléséhez. Az állami adóhatóság - ha az adatlap a (3) bekezdés szerinti adatokat és az adatkezeléshez való hozzájáruló nyilatkozatot maradéktalanul tartalmazza - az (1) bekezdés szerint becsült forgalmi értéket a kérelmező részére elektronikus levélként az elektronikus levélcímére küldi meg.
(3) Az (1) bekezdésben említett adatok a következők:
a) a lakóingatlan címe (irányítószám, település, közterület neve, házszám vagy helyrajzi szám),
b) a kérelmező neve, (cégneve) adóazonosító száma, elektronikus levélcíme, az adatkérés jogcíme (tulajdonos, vagyoni értékű jog jogosítottja),
c) a lakóingatlan hasznos alapterülete, és a lakáshoz, üdülőhöz tartozó telek vagy telekhányad területe,
d) a lakóingatlan Nért.-ben meghatározott ingatlanfajták (egylakásos lakóépületben lévő lakás, több lakásos lakóépületben vagy egyéb épületben lévő lakás, üdülő) szerinti besorolása,
e) a lakóingatlan, illetve - többlakásos lakóépületben lévő lakóingatlan esetén - a lakóingatlant tartalmazó épület (a továbbiakban: lakóépület) kora,
f) a lakóingatlan, illetve a lakóépület felújításának ténye és időpontja,
g) a lakóingatlan, illetve lakóépület falazata, az alkalmazott építési technológia,
h) a lakóingatlanhoz, illetve lakóépülethez tartozó telek közművesítettsége,
i) a lakóingatlanhoz, illetve a lakóépülethez tartozó telek határa előtti út burkolata,
j) a lakóingatlan komfortfokozata,
k) a lakóingatlanban lévő lakószobák száma,
l) a lakóingatlanhoz, illetve lakóépülethez tartozó gépjárműtárolók hasznos alapterülete,
m) a lakóingatlanban vagy a lakóingatlanhoz tartozó telken lévő úszómedence űrtartalma,
n) lakóépületben lévő lakóingatlan esetén a lakószobák tájolása,
o) lakóépületben lévő lakóingatlan esetén, a lakóingatlan lakóépületen belüli megközelíthetősége (a lakóingatlan elhelyezkedése, felvonó léte).
2. § Az állami adóhatóság az e rendelet szerinti szolgáltatást, az adatkérő személyére és az ingatlanról közölt adatokra kiterjedően - a 4. §-ban foglaltak végrehajtása céljából - naplózza, és a közlést követő 6. év végéig megőrzi.
3. § Az e rendelet szerinti szolgáltatás díjmentes.
4. § Ha az adózó az általa megjelölt, az 1. § (3) bekezdése szerinti felsorolás minden elemére kiterjedő, valós - és az adóév január 1-jén is fennálló - adatok alapján e rendelet szerint, a bevallás benyújtását megelőző hat hónapon belül a becsült értéket jelöli meg forgalmi értékként a Nért. szerinti adóbevallásban, vagy adóbevallást erre tekintettel nem nyújt be, és az adóhatóság az ellenőrzés során a becsült forgalmi értéknél magasabb valós forgalmi értéket állapít meg, e körülményt úgy kell értékelni, hogy az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el, ezért az adóhatóság az adóbírság kiszabását, illetve a késedelmi pótlék felszámítását hivatalból mellőzi.
5. § E rendelet 2009. november 15-én lép hatályba.
27/2009. (X. 29.) ÖM rendelet
a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 5. és 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágak, munkakörök
1. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával (a továbbiakban: szakvizsga) rendelkező személy végezhet.
(2) Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a vezetőnek (munkáltatónak) is, aki az 1. melléklet 1-9. pontjaiban meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja.
(3) Nem kötelezett szakvizsga megszerzésére az 1. melléklet 1-5. pontjában meghatározott tevékenységet végző, vagy azt irányító személy, ha legalább a szakvizsgabizottság tagjaira vonatkozó képesítéssel rendelkezik.
(4) Az 1. melléklet 10. pontja szerinti szakvizsga képesít az 1. melléklet 8. pontja szerinti, az 1. melléklet 11. pontja szerinti szakvizsga az 1. melléklet 9. pontja szerinti munkakör betöltésére is.
Tűzvédelmi oktatásszervezés
2. § (1) Szakvizsgával összefüggő oktatásszervező (a továbbiakban: oktatásszervező) az a felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy egyéni vállalkozó lehet, amely a tűzvédelmi szakvizsgára történő felkészítést és a szakvizsgáztatást szervezi, a tűzvédelmi szakvizsgához szükséges oktatási segédanyaggal és oktatási tematikával rendelkezik és azt az oktatáshoz biztosítja. Az oktatási tematika és az oktatási segédanyag a szakvizsga típusához igazodó, törzsanyagon alapuló szakszerű és aktuális ismereteket tartalmazza.
(2) Az oktatásszervező a tűzvédelmi hatósághoz intézett, az oktatásszervezői tevékenység megkezdésére vonatkozó, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentéséhez mellékeli az oktatási tematikát.
A tűzvédelmi szakvizsgáztatásban való részvétel feltételei
3. § (1) Szakvizsgáztatásra az jogosult, aki
a) az 1. melléklet 1-5. pontjai szerinti foglalkozási ágakra (munkakörökre) előírt szakvizsgák esetében felsőfokú végzettséggel és legalább középfokú tűzvédelmi szakképesítéssel, továbbá tűzvédelmi szakterületen a szakképesítés megszerzésétől számított legalább ötéves szakmai gyakorlattal,
b) az 1. melléklet 6-11. pontjai szerinti foglalkozási ágakra (munkakörökre) előírt szakvizsgák esetében műszaki képzési területen szerzett mérnöki szakképzettséggel, végzettséggel és felsőfokú tűzvédelmi szakképesítéssel, továbbá tűzvédelmi szakterületen a szakképesítés megszerzésétől számított legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(2) Az 1. melléklet 10-11. pontjai szerinti foglalkozási ágak (munkakörök) vonatkozásában a szakvizsgáztatásra való jogosultság további feltétele az érvényes szakvizsga megléte.
(3) A szakvizsgabizottság háromtagú, elnökét és két tagját az oktatásszervező írásban kéri fel a szakvizsgáztatásra jogosultak közül.
(4) A szakvizsgabizottság elnöke nem lehet:
a) az oktatásszervező,
b) az oktatásszervezővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,
c) az oktatásszervező hozzátartozója.
(5) A szakvizsgabizottság tagja, elnöke nem működhet közre közeli hozzátartozójának, valamint az ugyanannál a munkáltatónál alkalmazásban álló szakvizsgázónak a szakvizsgáztatásában, valamint egyéb olyan esetekben, ahol az elfogulatlan szakvizsgáztatás tőle nem várható el.
(6) A kizárási okot a szakvizsgabizottság tagjának (elnökének), illetve a szakvizsgázónak a szakvizsga megkezdéséig kell bejelentenie az oktatásszervezőnek, aki a fenti összeférhetetlenségi okok esetén köteles új szakvizsga-bizottsági tag (elnök) felkéréséről gondoskodni.
(7) A szakvizsgabizottság elnöke a szakvizsga megkezdése előtt vizsgálja, hogy a szakvizsgabizottság megalakítása, illetve a szakvizsga megszervezése az oktatásszervező jogosultságainak megfelelően, e rendelet előírásai szerint történt-e. A szakvizsga folyamán a szakvizsgabizottság elnöke köteles gondoskodni az e rendeletben foglaltak betartásáról. A szakvizsgabizottság tagjai felelősek a szakvizsga megfelelő szakmai színvonalának biztosításáért.
Az oktatás és a szakvizsga lefolytatását megelőző adatszolgáltatás
4. § (1) Az oktatásszervező az oktatás és a szakvizsga megkezdése előtt írásban bejelenti a tűzvédelmi hatóságnak
a) oktatás esetén annak helyét, kezdő időpontját (év, hó, nap, óra, perc) és időtartamát,
b) szakvizsga esetén annak helyét és kezdő időpontját (év, hó, nap, óra, perc),
c) a szakvizsgabizottság tagjainak nevét,
d) a foglalkozási ág vagy munkakör megnevezését.
(2) Távoktatás esetén az (1) bekezdés b)-d) pont pontjában meghatározottakat, valamint a távoktatás tényét kell bejelenteni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat úgy kell közölni a tűzvédelmi hatósággal, hogy az a bejelentést legalább az oktatás vagy a szakvizsga időpontja előtt 8 munkanappal korábban megkapja.
(4) Az e rendeletben előírt feltételek hiányában az oktatást megtartani, és a szakvizsgát lefolytatni nem lehet.
A tűzvédelmi szakvizsga feltételei
5. § (1) Szakvizsgára az a személy bocsátható, aki a felkészítő tanfolyamon részt vett, és
a) az 1. melléklet 7-9. pontjaiban meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő műszaki szakképesítéssel vagy érettségivel rendelkezik,
b) az 1. melléklet 10-11. pontjaiban meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében műszaki képzési területen szerzett mérnök szakképzettséggel rendelkezik,
c) valamint az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében az a) pontban foglaltakon túlmenően legalább 3 hónap tűzoltó-készülék karbantartó műhelyben eltöltött gyakorlati idővel rendelkezik.
(2) A szakvizsga elméleti és - az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott foglalkozási ágak (munkakörök) esetében - gyakorlati részből áll.
(3) Az elméleti vizsga az 1. melléklet 1-3. pontjai esetében - az oktatásszervező választása szerint - írásbeli vagy szóbeli, az 1. melléklet 4-11. pontjai esetében írásbeli. Szóbeli vizsgának akkor van helye, ha a vizsgázó az írásban bármely okból akadályoztatva van, vagy a vizsga megszervezésével kapcsolatos egyes körülmények azt indokolttá teszik.
(4) A sikeres szakvizsga letételéről az oktatásszervező a 2. melléklet szerinti tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) ad ki, ami a szakvizsga napjától számított 5 évig érvényes.
(5) Sikertelen szakvizsga esetén az oktatásszervező - a felkészítő tanfolyam újbóli elvégzésének kötelezettsége nélkül - biztosítja a szakvizsga megismétlését.
(6) A bizonyítvány érvényességének lejárta esetén ismételt szakvizsga tehető, a felkészítő tanfolyam újbóli elvégzésének kötelezettsége nélkül.
A tűzvédelmi szakvizsgával kapcsolatban felvett jegyzőkönyv, a munkáltató adatszolgáltatási kötelezettsége
6. § (1) Az oktatásszervező a szakvizsgáról a 3. melléklet szerinti jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet 6 évig megőriz. Az oktatásszervező jogutód nélküli megszűnése esetén a jegyzőkönyveket a tűzvédelmi hatóságnak átadja, amely gondoskodik azok megőrzéséről.
(2) Az oktatásszervező a szakvizsgáról készült jegyzőkönyv egy eredeti, aláírásokkal és az oktatásszervező bélyegzőjével ellátott példányát a szakvizsgát követő 8 munkanapon belül megküldi a tűzvédelmi hatóságnak.
(3) A munkáltató a szakvizsgára kötelezett munkakörökről kimutatást vezet, amelyet az ellenőrző tűzvédelmi hatóságnak - a hatósági ellenőrzés során - köteles bemutatni.
A bizonyítvány érvénytelensége
7. § (1) A szakvizsgával rendelkező személy bizonyítványa érvénytelen, ha
a) a tűzvédelmi hatóság megállapította, hogy az oktatás vagy a szakvizsgáztatás az e rendeletben foglalt előírásokat súlyosan sérti (különösen ilyennek minősül, ha az oktatás részben vagy teljesen elmarad, a szakvizsga lefolytatása vagy a szakismeretek számonkérése nélkül történik meg a bizonyítvány kiállítása, az oktatásról, a szakvizsgáról a tűzvédelmi hatóság értesítése olyan tartalommal és módon történik meg, amely a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés szakszerű lefolytatását nem biztosítja),
b) a tűzvédelmi hatóság megállapította, és az oktatásszervezőt arról értesítette, hogy a szakvizsgával rendelkező személy foglalkozása körében tűzvédelmi szabály megszegésével tüzet okoz, vagy munkája közvetlen tűzveszélyt jelent környezetére,
c) a tűzvédelmi hatóság megállapította, és az oktatásszervezőt arról értesítette, hogy a tűzoltó-technikai termék tervezését, kivitelezését, karbantartását a jogszabályban, tűzvédelmi műszaki követelményben, a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon, vagy annak működőképességét veszélyeztetve végzi.
(2) Az érvénytelen bizonyítványt az oktatásszervező köteles visszavonni. Az oktatásszervező a bizonyítvány visszavonásáról a bizonyítvány számának megadásával 5 munkanapon belül írásban értesíti a tűzvédelmi hatóságot és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (a továbbiakban: OKF). Az OKF az értesítés alapján a bizonyítvány számát honlapján közzéteszi.
(3) Ha az érvénytelen bizonyítvány visszavonásra kerül, akkor az ismételt szakvizsgára bocsáthatóság feltétele a felkészítő tanfolyam újbóli elvégzése.
Szakvizsgáztatásra jogosult személy, oktatásszervező eltiltása
8. § (1) A tűzvédelmi hatóság határozatával a szakvizsgáztatásra jogosult személyt, a 3. § (3)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések bármelyikének megsértése esetén legfeljebb 3 évre eltilthatja a szakvizsgáztatástól. Az eltiltás időtartamának megállapítása során a tűzvédelmi hatóság a jogsértések mértékét és számát figyelembe véve hozza meg döntését.
(2) A tűzvédelmi hatóság határozatával az oktatásszervezőt legfeljebb 3 évre eltilthatja az oktatásszervezéstől, ha az oktatást vagy a szakvizsgáztatást az e rendeletben foglalt előírásokat súlyosan sértve végzi, az érvénytelen bizonyítványt nem vonja vissza. Az eltiltás időtartamának megállapítása során a tűzvédelmi hatóság a jogsértések mértékét és számát figyelembe véve hozza meg döntését.
Hatályba léptető és záró rendelkezések
9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól szóló 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezései alapján regisztrált oktatásszervezők bejelentése jogfolytonosnak minősül, a szakvizsgáztatásra jogosultnak az R. alapján történt regisztrációja e rendelet hatálybalépésétől számított 60 napig érvényes.
(3) A szakvizsga törzsanyagát és a javasolt szakirodalom körét az OKF az e rendelet hatálybalépését követő 45 napon belül honlapján és Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A közzétételig a korábbi törzsanyag használható.
(4) A szakvizsga törzsanyagának és a javasolt szakirodalom változásait a (2) bekezdésben meghatározott módon kell közzétenni.
(5)
1. melléklet a 27/2009. (X. 29.) ÖM rendelethez
A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök
1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők.
2. Az „A" és „B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők.
3. Propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, továbbá azon propán-bután gáz üzemű targoncák kezelői, akik a targonca üzemanyag palackjának (tartályának) cseréjét is végzik.
4. Üzemanyagtöltő-állomások üzemviteli dolgozói.
5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők.
6. Pirotechnikai szakbolti eladó, raktárkezelő, terméküzemeltető, anyag- és termékgyártás-vezető, kivétel a csak I. kategóriájú (játékos) pirotechnikai termékek kereskedését folytatók.
7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők.
8. Beépített tűzjelző berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők.
9. Beépített tűzoltó berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők.
10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, valamint a kivitelezésért felelős, műszaki vezetők.
11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, valamint a kivitelezésért felelős, műszaki vezetők.
2. melléklet a 27/2009. (X. 29.) ÖM rendelethez
Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány minta:
(Az oktatásszervező megnevezése, nyilvántartási száma) Bizonyítványszám: ......... /200 .........
TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA BIZONYÍTVÁNY
(név)
Születési helye, ideje: ....................................................................................................................................................................
Anyja neve: ...................................................................................................................................................................................
eredményes tűzvédelmi szakvizsgát
tett a 27/2009. ÖM rendelet alapján.
Ezzel jogosulttá vált a ................................................. (foglalkozási ág, munkakör száma és pontos megnevezése) végzésére.
A tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány a kiállításától számított 5 évig érvényes.
(dátum)
.......................................................
szakvizsgabizottság elnöke
nyilvántartási száma
.........................................................
szakvizsgabizottság tagja
nyilvántartási száma .........................................................
szakvizsgabizottság tagja
nyilvántartási száma
(az oktatásszervező bélyegzőlenyomata és az oktatásszervező képviselőjének aláírása)
.......................................................
oktatásszervező képviselője
3. melléklet a 27/2009. (X. 29.) ÖM rendelethez
Az oktatásszervező, vizsgáztató pontos megnevezése, nyilvántartási száma
Jegyzőkönyv
Készült: (helység pontos megnevezése, utca, házszám), (a jegyzőkönyv készítésének ideje, év, hónap, nap)
Tárgy: (a szakvizsgáztatás helye, ideje, tárgya a foglalkozási ágak, munkakörök megjelölésével)
A jegyzőkönyvet készítette: (név, cím)
Szakvizsgabizottság
Név
Cím Nyilvántartási szám vagy
végzettséget igazoló
okirat jele, száma
szakvizsgabizottság elnöke
szakvizsgabizottság tagja
szakvizsgabizottság tagja
Foglalkozási ág (munkakör) megnevezése:
Eredményes vizsgát tettek
Sor-
szám Név Anyja neve Születési hely, idő Tűzvédelmi szakvizsga
bizonyítvány száma
1.
2.
3.
Sikertelen vizsgázók
Sor-
szám Név Anyja neve Születési hely, idő
4.
5.