Anno
Mi történt anno december 4-én?
Ezen a napon hunyt el Detroitban (USA) 1955-ben Galamb József konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője, a Ford T-modell egyik megalkotója. Galamb Makón született 1881. február 3-án. Elemi iskoláit, és a gimnázium első négy osztályát szülővárosában végezte, amelynek költségeit az addigra befutott ügyvédként tevékenykedő bátyja fedezte, mert a családfenntartó édesapa korán meghalt.
Szegeden, az Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában (ma Déri Miksa Szakközépiskola) folytatta tanulmányait. Itt legkedvesebb tanárai közé tartozott Csonka Ferenc vegyészmérnök, akinek bátyja, Csonka János a magyar autó- és motorgyártás úttörője volt. Már itt felfigyeltek geometriai rajzaira, amik nagy kifejezőkézségről tanúskodtak. Ezután a Budapesti Állami Felsőipariskolának (ma Budapesti Műszaki Főiskola, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar) lett hallgatója.
A főiskola után egy évet töltött gyakorlaton, ennek befejezése után a kovács, kútfúró, harangöntő, lakatos, rézöntő, réz- és bronzműves szakmákból képesítést szerzett, és elsajátította a lokomobilok, gőzkazánok és stabilgépek kezelését. Az iskolák elvégzésekor végleg elhatározta, hogy autót akar konstruálni - ez már a szegedi évek óta érlelődött benne.
Legelső munkahelye a a diósgyőri Vasgyár volt, ahol rövid ideig dolgozott; műszaki rajzolóként tevékenykedett üzemmérnöki diplomával. Még 1901-ben bevonult a kötelező katonai szolgálatra Pólába a haditengerészethez. Itt - amellett hogy gépkezelői tanfolyamot végzett - megismerkedett Horthy Miklóssal, aki akkor a Kranlich torpedó-naszád parancsnoka volt. Horthy felfigyelt a tehetséges szakemberre. Galamb József egy év múlva leszerelhetett, szakaszvezetői rangban hagyta ott a katonaságot. Elnyerte a Magyar Automobil Rt. ösztöndíját, és Németországba utazhatott, ellátogatott Drezdába, Hamburgba, Berlinbe és Brémába. Ez utóbbi helyen pénze elfogyott, ezért hajógyári munkásnak állt. Dolgozott Düsseldorfban egy kisebb üzemben, majd a Daimler és a Benz gyáraiban. Ezután érkezett el Frankfurt am Mainbe, ahol az Adler Automobil Company alkalmazottja lett, motor-összeszerelőként dolgozott.
Az Amerikai Egyesült Államokba 1903. október 6-án érkezett meg. Mivel pénzszűkében volt, a világvárosban azonnal munkát keresett; dolgozott egy dobozgyárban, majd a Thomson Leather Decoratin Company-nál, az Albany State House falburkolatának díszítésén munkálkodott. Hamarosan Pittsburghbe utazott, ahol szerszámkészítőként dolgozott a Westinghouse Műveknél. Napi 9-10 órát dolgozott 25 cent órabérért. Keresetéből végül el tudott jutni a világkiállításra. Eredeti tervei szerint visszatért volna az Adler-gyárba, de meggondolta magát, és keletnek indult. Clevelandben a Stearn's Automobile Company alkalmazottja lett, karburátorokat készített. Ekkorra már elég jól elsajítátította az angol nyelvet, ezért géptervezői állást keresett. Elsőként a Harris Automotive Press Company foglalkoztatta. Detroitban találkozott Henry Forddal is.
A Ford Motor Companynál 1905. december 11-én kezdett dolgozni mint műszaki rajzoló. Ekkoriban a cég szinte semmit sem gyártott önállóan; az alkatrészeket a Dodge Brothers szállította. Áttervezte a Ford N-modell hűtőrendszerét, majd a gyár főkonstruktőre lett. A szintén magyar Farkas Jenővel és az amerikai Childe Wills-szel együtt ő alkotta meg a híres Ford T-modell alkatrészeinek tervét. Ez egy egyszerűen kezelhető, olcsón előállítható autó volt. A szerkezeti tervek elkészítése során jelentős műszaki újításokat alkalmazott. Az ő találmánya volt az elsőként a T-modellnél alkalmazott bolygóműves sebességváltó és a levehető hengerfejű motor. 1913-ban Galamb vezetésével áttértek a mozgó összeszerelő szalagon történő sorozatgyártásra. E forradalmi újításnak köszönhetően a T-modell a világ első népautója lett. 1915-től Farkas Jenővel elkészítette a Fordson-traktor, az első sorozatgyártású mezőgazdasági jármű terveit.
1921-ben ösztöndíjat alapított olyan makói, szegény sorsú diákoknak, akik felső ipari iskolában kívántak tanulni. Az első világháború alatt hadigépek szerkesztésével foglalkozott (tengeralattjáró-keresővel, harckocsikkal, repülőgépmotorokkal), de sebesültszállító autók tervét is neki köszönhetjük. Több alkalommal hazalátogatott Magyarországra, s előadásokat tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben. A második világháború idején Ford ötletére hathengeres kiskocsit tervezett, amely 1942-ben készült el.