Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Pénzügyeink
Pénzügyeink
Görög dráma
„Görögország, olyan, mint a kanári a szénbányában.” – David A. Rosenberg
Az elmúlt hetekben sokat hallhattunk a hírekben Görögországról, a pénzügyi kimentése körüli tanácskozásokról, melyek nagy nemzetközi visszhangot váltottak ki. Görögország már hosszú évek óta magas államadóssággal működik, 2009-ben ráadásul (európai viszonylatban) kiugróan magas volt a költségvetési hiánya, ami tovább rontotta az eladósodottsági mutatót. S mivel a befektetők egyre kockázatosabbnak találják a görög államadósságot ezért egyre magasabb állampapír kamatot (felárat) várnak a finanszírozásáért cserébe.

Sajnos azonban a piac bizalma az adósság visszafizetésével kapcsolatban elillant, így ördögi kör alakult ki, Görögország csőd közeli helyzetbe került. Tudniillik az egyre növekvő kamatterheket csak nagymértékű adóssága további növelésével tudná kifizetni.

Ennek elkerülése érdekében - hosszas kormányközi egyeztetéseket követően, majd a piac hatására meglepő gyorsasággal - május 10-én az Európai Unió tagországainak államfői, illetve az euró zóna vezetői jóváhagyták az 500 + 250 milliárd eurós, átszámolva csaknem 1 000 milliárd dolláros (giga méretű) segélycsomagot. (Ebben szerepet játszott a közös valuta, az euró védelme is, hiszen egy esetleges görög fizetésképtelenség, valamint a dél-európai országokkal kapcsolatos hasonló aggodalmak egyre erősebb nyomást gyakoroltak/gyakorolnak az egész euró övezetre.) A segélycsomag nagyobb része, 440 milliárd euró hitelgarancia (vagyis nem tényleges kifizetést, hanem egyfajta kezességet, biztosítékot jelent), 60 milliárd euró felhasználható hitel az EU költségvetéséből. Ezeket további 250 eurónyi felvehető hitellel egészít ki a Nemzetközi Valutaalap, az IMF. Az eredetinél jóval magasabb hitelkeret célja egyértelműen a bizalom visszaállítása. Fontos, hogy a hitelnyújtást az EU, illetve az IMF szigorú, a költségvetési hiány csökkentésére irányuló lépésekhez köti. A görögök feladata az állami kiadások mielőbbi és radikális csökkentése. Az állami szektorban dolgozók bérét 14, a nyugdíjakat 11 százalékkal fogják csökkenteni, miközben az áfát 21-ről 23 százalékra emelik.

Az uniós jog általános szabályként kizárja, hogy a tagállamok másik tagállam adósságaiért helytálljanak, az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 123. cikkében az áll:
„Az Európai Központi Bank, illetve a tagállamok központi bankjai (a továbbiakban: nemzeti központi bankok) nem nyújthatnak folyószámlahitelt, vagy bármely más hitelt az uniós intézmények, szervek, vagy hivatalok, a tagállamok központi kormányzata, regionális, vagy helyi közigazgatási szervei, közjogi testületei, egyéb közintézményei, vagy közvállalkozásai részére továbbá ezektől közvetlenül nem vásárolhatnak adósságinstrumentumokat." (2008/C 115/01)
Van azonban egy olyan cikkely is az EU-szerződésben, amely - rendkívüli körülmények között - mégis lehetővé teszi ezt. Ez most olyan helyzet. Az eddig nem látott nagyságú mentőcsomag lélektanilag is fontos szerepet tölt be, hiszen az Európai Unió több állama, köztük Portugália és Spanyolország is komoly finanszírozási problémákkal küzd. S így talán megállítható a „fertőzés" tovaterjedése.

Kérdés, hogy ezekkel az intézkedésekkel meg lehet-e fékezni az Európai Monetáris Unió (egyes vélemények szerint az Európai Unió) szétesését? Távolabbról szemlélve a világgazdasági eseményeket: meg lehet-e akadályozni a jóléti államok süllyedését? És vajon hová vezet az - a gazdasági válság hatására felerősödött - spirál, melynek csupán egyetlen láncszeme (kanárija) Görögország? Hiszen az öregedő európai társadalmak egyre több költséggel járnak, miközben a termelés növekedése, a fogyasztói társadalom fejlődése már elérte a csúcspontját. A görög dráma legtragikusabb fordulata tehát az, hogy 2005-ben a lakosság 18%, 2030-ra pedig 25%-a 65 év feletti lesz, vagyis az egyre csökkenő aktív korú népesség feladata lesz kikászálódni a gödörből. Pedig a megszorításokkal Görögország így is sokat vállalt magára: mindennaposak a tiltakozások a megszorító intézkedések ellen, a növekvő terhekkel cégek, munkahelyek szűnhetnek meg, a munkanélküliség tovább nőhet (az elemzések a mostani 9-ről 19%-ra várják a munkanélküliségi ráta alakulását). A kép tehát nem túl rózsás. A színfalak mögött azonban - egyelőre - a német és francia érdek és szolidaritás (jelentős dél-európai állampapír-állomány van német és francia tulajdonban) úgy kívánja, hogy legyen még egy felvonás. Kérdés, meddig tudják és kívánják finanszírozni a leszakadókat ezek az európai uniós országok és állampolgáraik...

Buzás Judit