A sajtóközleményben többek között szó van arról is, hogy a jövőben a szerves vegyipari alapanyagokat nem fosszilis energiahordozókból fogják előállítani. Egyelőre sajnos még nagy szerepet töltenek be az emberiség energiafelhasználásában a szén alapú energiahordozók. Egyes kutatások szerint már csak néhány tíz évre elegendők a készleteink, éppen ezért szeretnék az embereket a zöld energia irányába terelni. Természetesen a környezetkímélő energiák közé sorolják a nukleáris energiát is. Az atomerőművek kapcsán megoszlanak a vélemények, hiszen az igaz, hogy szén-dioxidot, nitrogén-oxidokat, kormot, és más káros anyagokat nem bocsát ki működése közben, ám a radioaktív szennyezés lehetősége fenn áll, és a sugárzó hulladékok elhelyezésével problémák adódhatnak. Éppen ezek vezetnek el a megújuló energiaforrások térhódításához. Használjunk inkább olyan energiahordozókat, melyek gyakorlatilag korlátlan mennyiségben vannak jelen világunkban; például a nap-, szél-, víz-, biomassza-, geotermikus energia.
A legkézenfekvőbb ezek közül a napenergia hasznosítása az egyes háztartások számára. A Nap ugyanis óránként 174423x10⁹ kilowatt energiát sugároz a Földre, ami az emberiség energiaszükségletének több ezerszerese. Hazánk Európai szinten élen jár a napsütéses órák számát tekintve, mégis a kevésbé napsütötte országok használják ki sokkal jobban az égitest adottságait. Hazánk energiafelhasználásának négyszázszorosát teszi ki a napsugárzás, így biztonsággal el lehetne látni az országot energiával. Mindezek mellett a szélenergia is fokozott figyelmet érdemel.
Hazánk jelenleg Európa legnagyobb bioetanol előállítója. Az országban több mint háromszáz benzinkútnál kaphatunk ilyen üzemanyagot, és ez a szám folyamatosan csak nő. Mégis hosszabb távon a benzint helyettesítő bioetanolra történő váltás sikere kérdéses. A növekvő szegénység és az élelmiszerellátási problémák, hazánkban és a világon egyaránt, előrevetítenek olyan problémákat, amely szerint a kukorica és repce alapú megújuló energiaforrások helyett, ezeknek a terményeknek az élelmiszeriparban történő felhasználása indokoltabbá válhat.
A Global Energy Zöld Vállalkozások Napján ezekről a kérdésekről tudhatunk meg többet olyan előadók tolmácsolásában, mint a nap védnöke, Olajos Péter az Nemzetgazdasági Minisztérium energia és klímapolitikai helyettes államtitkára, Tiborcz Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai tanácsadója, Katona Ildikó, a Priváttender ügyvezető igazgatója és
Flaisz Ágoston, a Global Energy ügyvezetője.
Jelenleg nem az a kérdés, hogy milyen megújuló energiaforrásokat tudunk hasznosítani, hanem inkább az energiatárolás, elosztás, újrahasznosítás kerül a középpontba. A szélenergiával is eddig az volt a probléma, hogy csak szakaszos és ingadozó mennyiségű áramot volt képes előállítani, ezért valamiféle energiatárolót kellett kifejleszteni. Ma már megtekinthető az első magyar hidrogénfalu, melyben a tárolandó energiát hidrogénné alakítják, majd hidrogéncella segítségével visszaalakítják elektromos árammá.
Jól látható, hogy a közeljövőben a mobiltelefonokéhoz hasonló, robbanásszerű áttörés várható az energiaipar területén is. Éppen ezért fontos tudatosítani a fiatal nemzedékkel, hogy a zöld megoldásokban hatalmas piaci lehetőségek rejlenek. A FIVOSZ célja, hogy az általa felkarolt vállalkozók már zöldebb és energiahatékonyabb vállalkozásokat indítsanak, valamint az, hogy az emberekben tudatosítsák, hogy szelektív hulladékgyűjtéssel, kevesebb nyomtatással, újrahasznosítható anyagok felhasználásával igenis sokat tehetünk a környezetünkért.