Vajon mit rejthet?
Emlékszünk még a Hayabusa űrszondára? A japán kutatók egy kis űrporért lőtték fel. Teljesítette is a küldetést, és visszatérve Ausztráliában landolt a mintavevő egysége. Akkor nagy keresésbe kezdtek, és sikerült megtalálni. Most már az is kiderült, mi volt benne.
A rengeteg problémával (hajtómű meghibásodás, hajtóanyag szivárgás, kommunikációs rendszer probléma) küszködő űrszonda végül is teljesítette a küldetését, és valódi aszteroida port juttatott el a Földre. Hét éven át keringett, ezalatt több mint kétmilliárd kilométert tett meg. Visszatérése alkalmával elégett a légkörben, ám előbb még kilőtte a mintavételi kapszuláját, ami Ausztráliában landolt. Mára már ezerötszáz részecskét sikerült kinyerni a mintatárolóból, melynek mérete mindössze negyven centiméter.
Ez a kísérlet volt az első, amely képes volt a Holdénál nagyobb távolságról egy másik égitest porát eljuttatni a Földre. A tudósok epedve várták, hogy vajon mit rejthet a kicsiny kapszula, pedig már a landolást követően tudták, hogy valamiféle port tartalmaz. Arról azonban, hogy milyen és miből áll, eddig fogalmuk sem volt. Öt hónapos tanulmányozás során végre sikerült kideríteniük, hogy nem földi szennyeződésről van szó, hanem az Itokawa aszteroida porát sikerült eljuttatni bolygónkra.
A hosszan tartó elektronmikroszkópos elemzések alatt kiderült, hogy a japán űrügynökség, a JAXA kutatói többek közt piroxén, valamint olivin részecskéket fedeztek fel az átlagosan tíz mikron méretű darabkákból álló porban. A mintákban vas, illetve nikkel szinte nem is található, inkább csak alumínium részek, így a kutatók már elég biztosak benne, hogy a por valóban aszteroidáról származik. Ráadásul megerősíti az emberiség kisebb aszteroidákról feltételezett ismereteit.
Az Itokawa egyébként egy S-típusú (túlnyomó részt kőzetekből álló) aszteroida, amelyet már régóta figyelnek a tudósok. Ezen típusú égitestek tehát sziklákból és porból állnak össze, melyeket vagy a gravitációs erő, vagy a Van der Waals erő tart össze. A kutatás tehát mérföldkő lehet az űrkutatás ingoványos talaján, hiszen igazolta az aszteroidákat osztályba soroló méréseinknek pontosságát.
Most már csak a részecskék vizsgálatának nagyobb pontosságú módszerén dolgoznak a tudósok, illetve emellett egy újabb űrszondát is terveznek.
A Hayabusa (sólyom) 2-t majd csak négy év múlva lőnék fel a világűrbe, újabb négy év múlva érné el célját, majd még két év, mire a mintákat visszajuttatná a Földre. A kétszázmillió dollár értékű űrszondát legközelebb egy szénben gazdag aszteroidára szeretnék feljuttatni.