Régi ötlet új csomagolásban
Az űrtechnológia fejlődésével a mindennapi ember alig tud lépést tartani, segítségével egyre nagyobb területeket vagyunk képesek meghódítani. Az eddigi robotok a Marsról ugyan lényegesen több adatot szolgáltattak, mint amennyit vártunk, de csak kis területet jártak be. Most egy új technikától várják a sikereket.
Az egyik külföldi tudományos folyóirat szerint a vörös bolygót is meg lehetne hódítani, mégpedig ugráló robotok segítségével. Brit kutatók ugyanis azt állítják, hogy a nukleáris hulladékkal működő szerkezetek az ottani atmoszférából kinyert szén-dioxidot sűrítenék össze, majd felhasználná a gázt lökhajtásra, hasonlóképp egy rakétához. A napenergiával működő Opportunity és a Spirit nevű robotok mozgása nagyon nehézkes a bolygó egyenetlen felszínén, hiszen kisméretűek, és kerekeken gurulnak.
Az ugráló robotok tehát forradalmasíthatják a további kutatásokat. Mellettük ugyan rengeteg, egyéb ötlettel rukkoltak elő a mérnökök, például időjárás ballon típusú robottal, vagy szárnyas, felszíni robotokkal, sőt, még egy, a marsi szél által felfújható és görgethető szerkezetet is kitaláltak. Ám az atommeghajtású gépnek nagyobb esélye van a többivel szemben, hiszen energiája nagyon hosszú ideig kitarthat a radioizotópos generátorának köszönhetően, ráadásul saját maga képes előállítani a mozgáshoz szükséges sűrített szén-dioxidot. A radioaktív generátorok már nem új keletűek, hiszen néhány műhold, már akár negyven éve is ezt használta.
Működési elve a radioaktív bomlás során keletkező hőmennyiségen alapszik. Ezzel a hővel ugyanis egy kompresszort működtetnének, amely a szén-dioxidot kompresszálja. A hő egy részét a radiátorba vezetik. A gáz természetesen cseppfolyós állapotban kerül eltárolásra. A robot ugrásakor a tartály és a radiátor összekapcsolódik, így a szén-dioxid felhevül és ismét gázzá alakul. A hatalmas nyomású gázt pedig keresztülvezetik egy fúvókán, így a rakétákhoz hasonló elven a kiáramló gáz felemeli a robotot.
A kutatók azt mondják, hogy a működés legnagyobb előnye, hogy nem függ a napsütéstől, így olyan helyekre is eljuthatnak vele, ahol szinte nincs is nap. Ráadásul a radioaktív telepnek köszönhetően sokáig képes lenne működni. Egyetlen ugráshoz egy héten át kellene sűrítenie a gázt, ám az ugrás nagysága nagyjából egy kilométert is meghaladna, és amíg sűrít, addig mintát is képes venni, vagyis nem veszne kárba az idő sem.