Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Tudomány - Áltudomány
Tudomány - Áltudomány
A bújócskának vége
Amerikai kutatók azt állítják, hogy a közvetlenül nem a látóterünkben tartózkodó tárgyakról is készíthetünk fényképeket. Ez azt jelenti, hogy egy nagy fát lefotózva a képen akár azt is láthatjuk, ami a fa mögött van.

Az egyik osztrák napilap szerint a Massachusetts-i Műszaki Intézet tudósai olyan kamerát fejlesztettek ki, amely segítségével képesek lehetünk meghatározni, hogy mi van a szobában, anélkül, hogy benéznénk az ajtón vagy ablakon. Az elv lényege, hogy rettentő kicsiny idejű, femtoszekundumos lézerrel rövid fényimpulzusokat bocsátunk ki, amik többszörös visszaverődést követően visszajutnak egy fotodiódába, amely a kamerába továbbítja őket. A kibocsátás konkrétan azt jelenti, hogy egyetlen másodperc alatt akár ezermilliárd kép is készülhet. Ezután a beépített számítógép kiértékeli, majd összerakja a képet. Azért kell ekkora sebességű képalkotást véghez vinni, mert csak így képesek a fotonok által megtett utat érzékelni.

A legegyszerűbb példa talán a kinyitott ajtó esete. A kamera a nyitott ajtóval szemben helyezkedik el. Amint a lézersugarak elérik az ajtót, egyik részük visszapattan, másik részük a szobába vetül. Az ott álló személyről szintén visszapattannak a sugarak az ajtóra, amiről pedig vissza a kamerába, ahol a rengeteg matematikai algoritmusnak köszönhetően a mikroszámítógép a meglehetősen pixeles képet megpróbálja összeállítani egyetlen darabbá. Természetesen a fény által megtett úthoz szükséges idő alapján számolnak.

Sokan természetesen kételkednek a találmány sikerében, és ez nem is csoda. A Stuttgarti egyetem lézeroptikus, Andreas Voss úgy véli, több buktató is lehet a dologban. Ugyanis a nagy teljesítményű, ultrarövid pulzusokkal kibocsátott lézernyalábok előállítására egyelőre nem áll rendelkezésre mobilizálható méretű szerkezet. Ezen kívül olyan kamera kellene a lézernyalábok érzékeléséhez, amely nemcsak a nagy teljesítményével tűnne ki társai közül, hanem hatalmas kép, illetve időfelbontásával is. Ez azt jelenti, hogy tökéletes minőségű képek ezreit kellene készítenie egyetlen másodperc alatt.

Valószínűleg a közeljövőben még nem igazán lesz használatos a szerkezet, ám később az alkalmazások szinte kimeríthetetlen tárházának nyújthat megoldást. Gondoljunk bele, hogy nem csak a hadiipar használhatná nagy hatékonysággal, hanem a katasztrófák meg nem közelíthető helyeit is megvizsgálhatnánk. Vagy éppen a gépjárművek biztonságát növelhetjük vele úgy, hogy egy beláthatatlan kereszteződésbe érkezve előzőleg a gép segítségével már benéztünk, ráadásul meghatároztuk az onnan érkező jármű sebességét. Így teljes mértékig elkerülhetők az ilyen helyzetekből adódó balesetek.