A Magyar Tudományos Akadémia találkozóján több olyan tudós is részt vett, akik a projekten is dolgoznak. Jacques Colas, az Európai Gravitációs Obszervatórium igazgatója elmondta, hogy az elektromágneses sugárzások révén a világegyetem mindösszesen csak öt százalékát ismerhetjük meg. Éppen ezért a már jól megismertnek tűnő gravitációs erő mélyebb tanulmányozása a világegyetem szerkezeti felépítése miatt rendkívül fontos.
A projekt egyelőre csak a fejekben létezik, azonban az MTA Magfizikai és Részecske Kutatóintézetének munkatársai mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tudományos célú projekt hazánkban valósuljon meg. Az is elhangzott, hogy Magyarország már több ízben is próbálkozott hasonló mérvű terveket hazánkba vonzani, ám eddig sajnos kevés sikerrel. Ezzel a projekttel azonban lehetőség nyílna az univerzum alaposabb megismerésére, a gravitációs csillagászat megszületése pedig a sötét anyaggal és a sötét energiával kapcsolatos kérdésekre is magyarázatot adhat.
Európában már több helyen is léteznek hasonló gravitációs detektorok, ám ezek sajnos nem elég érzékenyek a gravitációs hullámok érzékeléséhez. Éppen ezért fejleszteni kell őket, és az így létrehozott második generációs detektoroktól már elvárják, hogy ténylegesen észleljék a gravitációs hullámokat. A tervek azonban ennél sokkal összetettebbek és jövőbe látóak; ugyanis tíz év múlva már a harmadik generációs detektorok is elkészülnének, melyek még érzékenyebbek lesznek, és ötven éven keresztül vizsgálhatják velük a csillagokat.
A gravitációt ugyanis Einstein szerint a relativitáselmélettel lehet magyarázni, mely szerint a gravitációs hullámok nem mások, mint a téridő görbületei. A hullámok létezésére számos, közvetett bizonyíték áll rendelkezésre, a tudósoknak azonban még sohasem sikerült észlelniük azokat. Ezek ugyanis annyira gyenge jelek, hogy a jelenlegi technológiákkal készült eszközökkel nem érzékelhetők.
Hazánkban potenciális helyként szóba került a Gyöngyösoroszi Ércbánya térsége, hiszen a föld alá építendő teleszkópnak olyan helyre van szüksége, amely a szeizmikus aktivitásoktól gyakorlatilag mentes. Ez nem azt jelenti, hogy biztosan nálunk fog megépülni a létesítmény, hiszen a tudósok másik tíz helyszínt is vizsgálnak. Megfigyelik az ország geofizikai, valamint gazdasági adottságait is, majd ezután döntenek. Az építést legkorábban tizenöt év múlva kezdhetik meg.