Az üzemanyagcellák már-már visszatérő megoldásként ötlenek fel a legtöbb fejlesztő fejében. A probléma még mindig az áttöréssel van, valahogy nem sikerül túllépni a határokon. A kutatások azonban gőzerővel folynak ebbe az irányba, és bátran kijelenthetjük, hogy már nincs sok hátra a mindennapos felhasználhatóságig.
Amerikai szakemberek már régóta dolgoznak a témán, ezért már eredményeket kellett felmutatniuk. Ők a hordozható noteszgépekre fejlesztik az üzemanyagcellás megoldásokat munkahelyükön, a Harvard School of Engineering and Applied Sciences nevezetű iskolában. Mostanában tőlük kerül ki a legtöbb megoldás, egyre érdekesebb ötletekkel állnak elő. Most a metánra esett a választásuk. A hidrogén ugyanis nagyon drága anyag főként az előállítása miatt -írja a SEAS honlapja. A metán viszont korlátlan és hatalmas mennyiségben van jelen Földünkön, így érdemesebb vele foglalkozni.
Elkészítették tehát a micro-SOFC (Solid-Oxide Fuell Cell) üzemanyagcellájukat, amelynek üzemi hőmérséklete már „csak" ötszáz Celsius fok körül van. Nagy áttörést jelent a technikában, hiszen az eddigi cellák nyolcszáz Celsius fokos üzemi hőmérsékleten dolgoztak. A cél természetesen a háromszáz Celsiusos álomhatár elérése, ez ugyanis már elfogadható lenne a gép működése szempontjából.
A team egy másik, nyilvánosságra hozott anyagában azt olvashatjuk, hogy a legújabb üzemanyagcellák gyártásakor már nem használnak fel titánt, így az egység lényegesen olcsóbbá válhat. Egy másik előny, hogy a meghibásodási hajlam sokkal kisebb lett, hiszen a titán egy idő után instabil állapotba kerül, onnan pedig már csak egy lépés a rövidzárlat. A problémát így már csak az üzemi hőmérséklet okozza, talán ezért sem alkalmazzák olyan széles körben. A remények szerint már csak néhány év, és sikerül kifejleszteni azt az üzemanyagcellát, amely bármekkora méretben gyártható lesz, így az összes elektromos egységünk felhasználhatja majd telepként.