A törvényjavaslat szerint a gyorshajtást, a piros lámpán való áthaladást, valamint a biztonsági öv becsatolásának elmulasztását ezentúl tízezertől háromszázezer forintig terjedő bírsággal lehet súlytani akár a helyszínen is. A beszedett pénz pedig nem a rendőrség kasszájába kerül majd, hanem közvetlenül a központi költségvetésbe.
A rend őrei ezek után a közúti ellenőrzés alkalmával kiszabott bírság megfizetéséig visszatarthatják majd a járművet, illetve olyan esetben is így dönthetnek, ha a jármű tulajdonosának közigazgatási bírság tartozása áll fenn. Ehhez természetesen szükség lesz egy központi bírságnyilvántartásra is, ám ez a közeljövőben el fog készülni. Nem csak a magyar autósokat sújtják majd büntetéssel, hanem a külföldieket is, hiszen a rendszer bevezetésével ők is ellenőrizhetővé válnak. Persze a magyarok is adakozóbbak lesznek, hiszen a be nem fizetett büntetés a közúti ellenőrzés alkalmával egyből látható lesz.
A törvénymódosítás további tételekre is kitér. Például a közlekedési hatóság engedélye alapján a közúti járművezetői tanfolyam elméleti része ezentúl zárt formában, az internet segítségével távoktatásban is elvégezhető lesz. A járművezetői szakoktatók, vizsgabiztosok, iskolavezetők képzése szakirányú, műszaki felsőfokú oktatási intézményekbe kerül.
Egy másik jogszabály a közút közvetlen közelében, illetve lakott területen kívül a közút mellett elhelyezett reklámhordozók elhelyezését tiltja. Az utóbbi esetben a tilalom nem vonatkozik a négy négyzetméternél kisebb reklámtáblákra, a közúti közlekedés biztonságát szolgáló jelzőtáblákra, valamint a benzinkutak cégjelzéseire sem. A jogszabály megszegése esetén az ingatlantulajdonosokkal szemben a hatóság elrendelheti a tábla leszerelését, valamint akár félmillió forintos bírsággal sújthatja őket.
A módosítások lehetővé teszik továbbá azt is, hogy az autóbusz-, valamint a vasúttársaságok is elektronikus, biztonságtechnikai felvételeket készítsenek járműveiken, valamint a megállóhelyeken. Ettől az intézkedéstől az utasok és az alkalmazottak biztonságának növekedését remélik. A jogszabály azonban előírja, hogy a felvételeket csak a bíróságnak, illetve más hatóságnak adhatják át, és a fel nem használt felvételeket mindössze három napig őrizhetik meg. Egyébként pedig a felvételkészítés csak abban az esetben engedélyezett, ha a jogsértések más eszközökkel nem deríthetők fel.