Fúrás csúcstechnológiával
A világ egyik leghíresebb tava a Vosztok tó. Talán azért, mert az Antarktiszon van, mégpedig négy kilométeres jégpáncél alatt. A hatalmas tóban teljesen egyedülálló ökoszisztéma fejlődhetett ki, éppen ezért szeretnének mintát venni a vizéből.
A tónak tehát különleges életközössége lehet, hiszen kialakulását úgy tizennégymillió évre becsülik a szakemberek. Azóta elzárva fekszik a külvilágtól, s bár már többször is végeztek próbafúrásokat, azokat mindig abbahagyták a tó felszíne fölött legalább száz méterre, ugyanis nem szerették volna, ha a fúrófej okozta törmelék beszennyezi a tó vizét. AZ 1998-as fúrás után például nyolc évre felfüggesztették a vizsgálatokat.
A 3710 méter mélyen fekvő tó átlagos mélysége 400-500 méter körül mozog. A felette lévő jégből már sikerült mintákat gyűjteni, ám a tó vizéből még soha. Azért is nagyon fontos a tudósok számára, mert vize semmilyen más, eddig ismert, jégpáncél alatti tóval nem áll kapcsolatban. A másik nagyon fontos dolog vele kapcsolatban, hogy vizében hatalmas oxigénkoncentráció halmozódott fel, akár ötvenszer magasabb, mint egy átlagos, édesvízi tóban. A mintákban tehát olyan életformáknak kell lenniük, melyek a magas oxigénszint elleni védőenzimekkel vannak ellátva. Ráadásul betekintést enged abba a világba, amely a Földön tizennégy millió évvel ezelőtt keletkezett.
Már a kilencvenes évek elején a szentpétervári Arktiszi és Antarktiszi Kutatóintézet tudósai elkezdték a mintavételi eljárásokat, ám a törmelék a tóba való jutása miatt többször is felfüggesztették a munkálatokat. A kontinens élővilágát ugyanis védi a nemzetközi Antarktisz-egyezmény, amelyet most a technológia fejlődésével sikerülhet teljesíteni. A mechanikus fúrófej jelenleg száz méterrel a tó felszíne felett van, és egészen 20-30 méterre le akarnak menni vele. Ott fejet cserélnek, és hőfúróval folytatják tovább. A fejen természetesen egy kamera is lesz majd, ami közvetít a külvilág felé. A mechanikus fejjel ellentétben nem kerozin-freon vegyületet használnak majd, hanem szilikon-olajat. Amint sikerült elérni a tó felszínét, a hatalmas nyomás kifelé nyomja majd a fúrófejet, helyére pedig a tó vize kerül, ami azután megfagy. Így már szennyezés nélkül is megoldható a mintavételezés.
A vizsgálatokat csak az antarktiszi nyáron, vagyis novembertől februárig tudják majd elvégezni, és elképzelhető, hogy idén már nem fog sikerülni az akció. A kutatás mellesleg azért is fontos, mert a Jupiter egyik holdján, az Európán a jégréteg alatt hasonló ökoszisztéma létezhet, vagyis akár a földönkívüli élet létezését is meg lehetne vele erősíteni.