Illés Zoltán, vízgazdálkodásért felelős államtitkár szerint a vízügyben dolgozók létszámát a jelenlegi négyezerről tízezerre kellene megemelni. A Belügyminisztériumban nemrég lezajlott szakmai rendezvényen azt is elmondta, hogy a magyarországi folyóvizek túlnyomó része határainkon kívülről érkezik, vagyis teljesen mindegy, hogy felvízi vagy alvízi országokról beszélünk, mindenképpen egy összekötött, komplex rendszert kell létrehozni. Arról is beszélt, hogy nem csak az árvizek, illetve a belvizek okoznak problémát, hanem az egyre gyakrabban ismétlődő aszályos időszakok is. Ráadásul csak hetek telnek el az árvizes és az aszályos időszakok között.
Az államtitkár szerint tehát víztározókat kell építeni, így képesek lehetünk a felesleges vizet az aszályos időszakok esetén öntözésre felhasználni. Ez a szocialista időkben nagyon fejlett és jól gondozott ágazat és rendszer volt, ám a privatizáció után teljesen összeomlott. A kormány egyik fontos feladata tehát, hogy a következő négy évben újra felállítsa ezt a rendszert.
Ma a vízügyi hatóság alatt mindössze csak négyezer ember dolgozik, ám 1990 előtt még tíz és húszezer közé volt tehető a számuk, ezért a másik fontos céljuk a dolgozók létszámának tízezer főre való emelése.
Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője utalt arra, hogy amíg hazánkban belvízzel, Európa több pontján hatalmas árvizekkel küzdenek meg az egyes országok. Mivel a növekvő árvizekkel és belvizekkel egyenes arányban növekednek a károk is, ezért a védekezés hatékonyságát is fokozni kell. A jelenlegi munkaműhely célja, hogy más nemzetekkel közösen tanácsokat adjanak a megelőzéssel és a helyreállítással az Európai Unió Tanácsának.
Fontosnak tartják, hogy gyors reagálási tervek és eljárások készüljenek minden eshetőségre. Nem csak az árvízi problémára, hanem az esetleges ipari szennyezésekre is dolgoznának ki megoldásokat, és a megszűntetés mellett a regenerációra is figyelmet fordítanának. Emellett mindenképpen egy összehangolt előrejelző rendszert is létrehoznának.