Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Tudomány - Áltudomány
Tudomány - Áltudomány
Mi lehet a köpeny mögött?
A kutatókat régóta foglalkoztatja, hogy vajon mi lehet bolygónk felszíne alatt. Milyen elemek a dominánsak, és azok miként keletkeznek. Most talán egy lépéssel és a kék kénnel közelebb jutottunk a megoldáshoz.

A ként, mint sárga és záptojásszagú anyagot mindenki ismeri. A vulkáni hőforrások környékén hatalmas mennyiségben fordul elő, felhasználhatósága pedig igen sokrétű. Azonban tudósok megállapították, hogy a jelenlegi, SO42- és az S2- ionoktól különböző, triszulfur ionként (S3-)ismert formában van jelen bolygónk alsó kérgében, mégpedig mélykék színben.

Gleb Pokrovski, a Toulous-i Géosciences Environment geokémikusa közzétett egy tanulmányt, miszerint a kén eme ritka formája van jelen a Föld alsó kérgében. Mivel fúrással szinte lehetetlen lett volna a 10-100 kilométeres mélységet elérni, ráadásul a talált kén a csökkenő nyomás és hőmérséklet hatására teljesen átalakult volna, ezért kísérleti módszerekkel mutatták ki jelenlétét. Csapata egy úgynevezett gyémánt üllő cellát használt a magas kéntartalmú folyadékok hevítésére. Azt tapasztalták, hogy 250 Celsius fokos hőmérséklet és fél gigapascal nyomás feletti tartományban a triszulfur a legstabilabb elemként viselkedett.

Első hallásra kissé lényegtelennek tűnhet a kísérlet, azonban, mint bebizonyosodott, nem az. A Föld keletkezésekor még nagyon alacsony volt az oxigénszint. Ezt az elméletet támasztja alá a kén négy stabil izotópjának aránya is, melyeket a kor legkülönbözőbb ásványi lerakódásaiban is megtaláltak. Az arányok az oxigénszint növekedésével megváltoztak, tehát fontos támpontként szolgálhatnak annak meghatározásakor. Igen ám, de a tudósok eddig nem vették figyelembe a triszulfurt, ami nagymértékben befolyásolhatta az arányokat.

Több tudós is osztja Pokrovski véleményét, hiszen a jelenlegi feltevés, mely szerint magas hőmérsékleten vizes vegyületként a kén-hidrogén és a kén-dioxid van csak jelen. A tudós szerint azonban a felfedezésnek van egy különlegessége is, mely szerint bolygónk kérge alá pillantva gyönyörű, akvamarin kék folyadékot találhatnánk. A kénösszetevők pedig agyon fontosak a fémek földtani kialakulásának folyamataiban is, ráadásul a geofizikusok sokszor a kénizotópok segítségével képesek megtalálni az érclelőhelyeket is.