Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Konferencia, rendezvény, díjak
Konferencia, rendezvény, díjak
Lassú megtérülés
Már többször is megemlítettük, hogy az Európai Unió tervei szerint 2020-tól a középületek kizárólag megújuló energiaforrásokkal működhetnek, hiszen ezzel lehetne a legjobb példát mutatni a lakosságnak. Azonban egyelőre úgy tűnik, hogy a beruházások megtérülési ideje nagyon hosszú.

A nemrégiben, az EU-elnökség keretein belül rendezett épületenergetikai konferencián Amanda Afifi, az energiahatékonysággal foglalkozó cégek európai szövetségének főtitkára (Euroace)elmondta, hogy a megtérülés a legnagyobb akadály a lakosság felújítási szándékai előtt. Ez pedig sajnos az áfa-kulcstól, az állami támogatások mértékétől, illetve a hitelek kamataitól függ leginkább.

Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára hozzátette, hogy az uniós tervek nagyon ambiciózusan hangzanak, ám addig nem lesznek sikeresek, míg a megtakarított energia árából meg nem térül a beruházás.

Az unión belüli, nagyjából kétszázmillió háztartás a szövetség által termelt energia negyven százalékának elfogyasztásáért felelős. Természetesen ezek között vannak a középületek is, éppen ezért először a példamutatás miatt ezekre koncentrálnak a vezetők. Ők azt állítják, hogy csak ilyen módszerrel lehet rávenni az embereket, hogy javítsanak házaik energetikai állapotán. 2020-ig minden középületnek át kell alakulnia, és jelenlegi energiafogyasztását a töredékére kell csökkentenie. A töredék energiát pedig kizárólag megújuló energiaforrásokkal lehet majd fedezni.

Az európai strukturális alap teljes pénzösszegének négy százalékát lehet energetikai célokra fordítani, azonban sok ország ezt nem használja ki, és csak fél százalékot vesz fel belőle. Az államokban átlagosan évi 1,7-2,8 százaléknyi épületet újítanak fel, ami nem túl magas szám, mégis hatalmas támogatási összeget, harmincmilliárd eurót jelent. Ha olyan beruházásokat indítanánk, melyek segítségével az épületek fűtési igénye majdnem nullára redukálódna, akkor ezen összeg dupláját kellene költenünk ilyen célra.

A konferencián többen azt javasolták, hogy össze kellene gyűjteni a jó példákat, hiszen azokkal lehetne a legsikeresebben érvelni. A jelenlegi felújításokkal évi huszonötmilliárd euró takarítható meg, és ezzel együtt négyszázötvenezer új munkahely teremtődik minden évben. Sokak szerint az átlagpolgár nem a legnagyobb mértékű, ám hosszabb megtérülési idővel rendelkező beruházást fogja választani, hanem az egyszerűbb, még elfogadható mértékű, rövid megtérülésű felújítást. Átlagosan tehát havi szinten száz eurónyi összeget lehet majd megspórolnia minden egyes családnak.