Működik!
A fűtésszámla csökkentésére rengeteg megoldás létezik, ám mindegyik hatalmas befektetést igényel. Van egy alternatív megoldás is, bár első hallásra hihetetlennek tűnhet. Ez nem más, mint a már sokak által ismert sörkollektor.
Ennek hallatán többen már abba is hagyják a cikkek olvasását, mondván, hogy ez csak humbug. Tapasztalatból mondhatjuk, hogy nem az. Először nekünk is voltak kételyeink, ám elkészítettünk egyet, és csodák csodájára valóban működik. Elve a napkollektorhoz hasonló, csak ebben nem folyadék, hanem levegő áramlik, és nem csőkígyó szerűen, hanem párhuzamos csövekben.
A felépítése rendkívül egyszerű, elkészítése viszonylag hamar megvan. Először is szükség van a legfőbb alkotóelemre, mégpedig a sörösdobozra. Ennek vékony a fala, és rendkívül jól továbbítja a hőt a benne áramló levegőnek. Annyi kell belőle, amennyi belefér az éppen már adott, vagy tervezett fakeretbe. Nálunk a doboz fedőlapja egy kidobott ablak, így ahhoz méreteztük az egészet. 91 darab sörösdobozt tartalmaz, melyek tizenhárom sorban, hetesével helyezkednek el. Első lépésként eltávolítjuk köszörűvel vagy késsel a dobozok tetejét és alját. Ezután egymásra helyezzük őket, és akár egy egyszerű fasablonban összeragasztjuk sziloplaszttal. Közben gyűjtőcsövet és osztócsövet kell készítenünk hozzá,-mi ezt hulladéklemezből hajtogattuk- majd kivágjuk a dobozok és a be-, és kifúvók nyílásait.
Ha a dobozsorok megkötöttek, összeállítjuk őket a gyűjtő és osztócsövekkel, amikre szintén sziloplasztot nyomunk. Ezután az egészet matt feketére festjük. Készítünk neki fakeretet, melynek elején üveglap helyezkedik el, a dobozokat (egységet) belehelyezzük, majd hőtükröt (alufólia is megfelel) és szigetelést (üveggyapot) teszünk rájuk, és végül egy fedőlappal az egészet hátulról bezárjuk.
A befúvást nálunk három darab használt, számítógép ventilátor végzi, ez a légáramlás bőségesen elég hozzá. A szerkezetet falra lehet szerelni, a szobából kell kiszívnia a levegőt, és ugyanoda kell visszafújnia, így gyorsabban melegít.
A kollektorunknál csak a sziloplaszt és a festék került pénzbe, a többit hulladékokból állítottuk össze. Lehetett volna szebb is, de a próba kedvéért nem akartunk sok időt eltölteni vele, és pénzt áldozni rá. Összesen háromezer forintból épült fel egyetlen hétvége alatt, és ketten vettünk részt a munkában. A ventillátorokat 12V-os akkumulátorral hajtottuk, de erre a célra napelemet is lehetett volna használni. A teszt során a külső levegő hőmérséklete négy Celsius fok volt, a napsütés pedig nem volt a legerősebb. Ekkor a kifúvó csövön átlagosan negyvenöt Celsius fokot lehetett mérni, ám olykor a hőmérséklete elérte az ötvenöt Celsiust is.
Többen állítják, hogy két akkora kollektorral, mint a miénk, akár tíz százalékot is meg lehet spórolni a fűtésszámlán. Persze ez csak átlagos méretű házakra igaz. Mi a garázst szerettük volna kifűteni vele, ám a felrakásra még nem került sor. Biztosak vagyunk benne, hogy egy ekkora sörkollektor képes legalább tíz Celsiusos hőmérsékletet csinálni egy húsz négyzetméteres garázsban, ha kint süt a nap és nulla fok körül van a hőmérséklet. A jövőbeni terveink közt szerepel, hogy szeretnénk még egyet készíteni, és a kettőt egyszerre felszerelni a műhely oldalára.
Ha valakinek kérdése lenne a kollektorral kapcsolatban, a fórumon szívesen válaszolunk bármire. Addig is jó sörözést kívánunk!