A korábban még kilenc és harminc méter közöttire becsült kisbolygóról most azt is kiderítették, hogy „csak" nyolc és tizennyolc méter közt van az átmérője. Pályája a Földéhez hasonló, ám a Naptól kissé messzebb húzódik, mint bolygónké. A Föld pályasíkjával 2,4 fokos szöget zár be, keringési ideje pedig 396 nap.
Hétfőn este volt Földünkhöz legközelebb, konkrétan tizenkétezer kilométerre haladt el mellettünk. Természetesen becsapódásra nem kerülhetett sor, bár az aszteroida lényegesen közelebb haladt el mellettünk, mint saját műholdjaink. Eddig még soha nem sikerült ennyire közelről megfigyelni egy ekkora méretű égitestet.
Bár több felvétel is készült a kisbolygóról, ezeket mind speciális technikával készítették, ugyanis a +11-es magnitúdójú fényerőssége nem tette szabad szemmel láthatóvá. Ahogy pedig távolodik a Földtől, úgy egyre gyorsabban halványodik is, így szinte észrevehetetlen maradt mindenki számára. Természetesen készültek felvételek róla, ám ezeken is csak egy kis vonalként érzékelhető az aszteroida.
Ausztráliából és Új-Zélandról lehetett a legjobban észlelni a kisbolygót, amikor a legközelebbi helyzetébe került a Földhöz képest. Távolodóban még Kelet-Ázsiából lehetett látni, ám ehhez mindenképpen pontos csillagtérkép volt szükséges.
Az ilyen jellegű égitestekkel rengeteg internetes oldal foglalkozik, keresgélésünk közben még olyanra is akadtunk, amely pontosan leírja, hogy mikor láthatunk hasonló égitesteket, azoknak mekkora a becsapódási valószínűsége, és mekkora lehet az ütközés nagysága. Úgy tűnik, egyelőre nincs veszély, ám azt nem szabad elfeledni, hogy az égbolt mindösszesen csak néhány százalékát vagyunk képesek folyamatosan ellenőrizni...