A felmelegedés fokmérője: a szarvasgomba
A globális felmelegedés hatásai felbecsülhetetlenek. Az éghajlat megváltozik, az északi területeken déligyümölcsöt fognak termeszteni. De mi lesz szegény szarvasgomba-tenyésztőkkel?
A 2009/2010-es szezonban csak huszonöt tonnányi fekete szarvasgombát gyűjtöttek be a francia gombatermelő régióban, köszönhetően ezt a vízhiánynak. A felmérések szerint százszor ennyi gombát is kényelmesen el tudnának adni, akkora rá a kereslet. A hatvanas években évi 200-300 tonnányi volt a betakarított termés és ezt is simán el tudták adni, nem is beszélve a száz évvel ezelőtti ezer tonnáról, pedig akkor még jóformán közlekedési eszközök sem igen voltak.
A francia falucska, Lalbenque 1600 főt számlál. Lakosai csak mellékfoglalkozásként űzik a szarvasgombászatot, ám mára akár főfoglalkozásként is meg lehet belőle élni. A piacon néhány perc alatt elfogy az ínyencségnek számító gombafajta, kilójáért pedig akár ezer eurót is elkérhetnek!
A termelés a második világháború miatti elnéptelenedés okán esett vissza, azonban az egyéb gombafajták elszaporodása, illetve a globális felmelegedés sem használ növekedésüknek. 2003-ban hatalmas volt a kánikula, így a szarvasgomba lelőhelyek háromnegyed része eltűnt. Az ültetvényeken sem termett gomba, ráadásul más, a szárazságot jobban tűrő gombafajták egyre inkább terjeszkednek a környéken.
A megoldást a francia termelők a faültetésben látják; évente 300-400 ezer fát ültetnek a szarvasgomba újbóli elterjedésének reményében. Így a rosszabb években húsz tonnával több a termés, mintha semmit sem tennének érte, akkor ugyanis a jelenleginél tízzel kevesebb.