Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Környezetvédelem
Környezetvédelem
A szerves napelemek is jók lehetnek
A napelemek szerves anyagokból is készülhetnek. Ezek kis tömegűek és jó a flexibilitásuk. Az egyetlen probléma velük, hogy mindezidáig nem sikerült olyan cellát létrehozni, melynek hatásfoka kielégítő lett volna. Számos kísérlet után azonban most itt az igazi áttörés az iparágban.


A Kalifornia egyetem kutatói ugyanis egy mindennél hatékonyabb, szerves anyagokból, azaz polimerekből előállított napelemet mutattak be, melynek működése a többrétegűségen alapul. Minden egyes réteg más és más hullámhossz tartományt képes elnyelni, így a hatásfok nagymértékben javul.

Az egyetem mérnökei azt állítják, hogy sikerült olyan, szerves anyagokból készült napelemet létrehozniuk, melynek hatásfoka meghaladja a tíz százalékot. A cellák többféle szerves polimerből állnak, melyek mindegyike más-más frekvenciatartományt képes elnyelni.
Az első eredmények nyolc és fél százalékos hatásfokot produkáltak, ami már önmagában is komoly eredménynek számít. Ám ezután a cellába egy újabb réteget helyeztek, mely képes az infravörös tartomány elnyelésére is. Ezt a réteget japán tudósok hozták létre és nem is haszontalanul; segítségével a hatásfok bőven tíz százalék fölé emelkedett.

A fejlesztés nehézsége abban rejlik, hogy nem lehet csak úgy, egyszerűen összeilleszteni mindenféle rétegeket, ugyanis azoknak párosíthatóaknak kell lenniük egymással. Az eredmény ezáltal egy olyan napelem lesz, mely a napsugárzás széles spektrumából képes táplálkozni, vagyis többféle hullámhosszt elnyelni.

A mérnökök azt hangoztatják, hogy a hatásfok tovább növelhető a jövőben, nemsokára elérhetik a tizenöt százalékot is. Ehhez azonban már speciálisan erre a célra gyártott polimerek szükségesek, melyek abszorpciós spektruma kiegészíti egymást. A fotoaktív rétegek kutatása tehát kifizetődővé vált, a jövőben pedig komoly iparággá nőheti ki magát.