Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Anno
Anno
Mi történt anno január 13-án?
1897-ben ezen a napon hunyt el Bécsben szívelégtelenségben Schwarz Dávid magyar kereskedő, a merev rendszerű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajó feltalálója. Schwarz Keszthelyen született 1850. december7-én, azonban élete nagy részét Zágrábban töltötte, ahol fakereskedelemmel foglalkozott. Technika iránti vonzalma szakmájában is megmutatkozott: gépeket szerkesztett fakitermeléshez.


Az 1880-as években kezdett el foglalkozni a kormányozható léghajó építésének gondolatával. Léghajóját a gumival impregnált ballonszövetnél ellenállóbb anyagból, egészen vékony alumíniumlemezből akarta felépíteni. Bécs, Szentpétervár után 1895-től a Berlin melletti Tempelhofer Feld-en együtt dolgoztak Carl Berggel az alumíniumból készült, rácsszerkezetű léghajó megvalósításán. Berg egy alumíniumfeldolgozó üzem tulajdonosa volt, aki rendelkezett már tapasztalatokkal ezen új anyag feldolgozását illetően.

Az 1896 október 9-ére halasztott próbarepülésen a német uralkodó is részt vett. A felemás sikerű tesztek bebizonyították, hogy a hajó működőképes és irányítható. A következő, 1897. januárjára tervezték felszállást, azonban a feltaláló ezt már nem érte meg.

Schwarz halála után,1897. november 3-án történt meg az első tényleges felszállás, melynek szemtanúja volt ferdinand von Zeppelin gróf is, aki az özvegytől megvette Schwarz találmányát.
A léghajó 38 méter hosszú és 12 méter átmérőjű, egyik végén kúpos, hengeres test volt, melynek rácsszerkezetű vázát 0,2 mm vastag alumíniumlapok borították. (Ez volt a világon az első héjszerkezetű légi jármű.) A 12 rekeszre osztott test térfogata 3605 m³ volt, a legnagyobb az addig építettek közül. A 4 darab 2 méter átmérőjű légcsavart a 505 kg tömegű, négyhengeres, 16 lóerős Daimler-motor hajtotta. A hajó tömege 3560 kg volt, maximális sebessége 25 km/óra lehetett, a próbarepülésen 460 méteres magasságba is tudott emelkedni. Képes volt egy embert és kb. 130 kg hasznos terhet szállítani.

1931. január 13-án szívszélhűdésben elhunyt Kandó Kálmán gépészmérnök, a villamos vasúti vontatás, a fázisváltó és más fontos találmányok atyja.

Kandó Kálmán 1869. július 10-én született Pesten. adta be. Szigorlata 1892-ben egy villamos hajtású futódaru tervét a budapesti József Műegyetemen, ekkor kapta meg a gépészmérnöki oklevelét. Gépész és villamos ismereteit későbbi pályafutásában sikeresen kamatoztatta. Egyetem után a Compagnie de Fives-Lille gyár szerkesztési osztályán kapott állást. Az indukciós motorok gyártására kidolgozott egy szerkesztési-számítási eljárást, amely gazdaságos villanymotorok gyártását tette lehetővé.
1895-ben a Ganz és Társa gyár szerkesztési osztályának vezetője lett. Az indukciós motorok kiváló tulajdonságait megismerve, ezeket a motorokat a vasúti vontatásban is hasznosítani kívánta. 1898-ban egy svájci kisvasút tervezésében vett részt. Ekkor vállalták el az olaszországi Valtellina-vonal 3000 V-os háromfázisú, 15 Hz-es vasút villamosítását. Amikor 1902. szeptember 4-én ünnepélyesen átadták a vonalat, ez volt a világ első, nagyfeszültségű váltakozó árammal működtetett vasútvonala. Táplálására az Alpokból lefutó folyók vízi energiájából nyerték az áramot. Ez év októberében elkészült a Comói-tó oldala mentén haladó vonal is.

Halála után 1932. augusztus 17-én volt a V40.001 pályaszámú, első fázisváltós mozdonynak a műszakrendőri próbája. Az általa tervezett mozdonyt már nem láthatta.