A dohányból kinyert szénhidrogén molekulák még nem készek a felhasználásra, azokat több lépcsőben át kell alakítani. A laboratórium munkatársai azonban ezeket a lépéseket ki szeretnék hagyni és közvetlenül a növényben szeretnék létrehozni a hajtóanyagot. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a megtermelt dohányt felmorzsolják, így nyerik ki belőle a szénhidrogén molekulákat, melyeket tovább morzsolnak, így közvetlenül gázolajat, kerozint vagy benzint kapnak.
A módszerhez azonban egy különleges dohányfajtát kell létrehozni, amely különösen hatékony módon hasznosítja a napfényt, így alakítván át a szén-dioxidot szénhidrogénekké. A megoldást a ciano-baktériumok jelenthetik, melyek már amúgy is jól ismertek a bioüzemanyag kutatásokban.
A dohány már több kutató figyelmét is felkeltette mostanság. Van olyan, aki vírusbefogadó dohánytörzset szeretne kifejleszteni üzemanyagcellákhoz és akkumulátorokhoz, de van olyan is, aki dohányenzimek kifejlesztésén dolgozik, melyek segíthetnek a fás biomasszát etanollá alakítani. Így akár a helyi erőforrásokat is jobban ki lehetne használni.
A dohány emberi fogyasztásra teljesen alkalmatlan bioüzemanyag terményként kapna helyet a mezőgazdaságban. Mivel rengeteg a dohány termelésére felhasznált terület, így nincs szükség újabb földek bevonására, vagyis nem foglalná el a helyet az élelmiszernövényektől. Hátránya pedig csak annyi lenne, hogy a dohánytermékek ára meredeken emelkedne az égbe, ami persze az egészségügyi hivataloknak csakis jó hírt jelenthet.