Új munkahelyek, új épületek: több lehetőség
Jelenleg Dánia elnököl az Európai Unióban. Ez Magyarországra nézve akár jót is jelenthet, hiszen az északi ország minden áron el akarja fogadtatni az új Energiahatékonysági Irányelvet, mely jelentős változásokat hozhat hazánk lakosai számára.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet levélben fordult a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, arra biztatva a minisztériumot, hogy Brüsszelben aktívan támogassák az Irányelv-tervezetet.
Az Energiahatékonysági Irányelv célja, hogy egyszerre csökkentse az üvegházgáz-kibocsátásokat, enyhítse Európa energiafüggőségét és fellendítse a gazdaságot, biztos megtérülésű beruházásokat és tartós munkahelyeket teremtve egy bizonytalan korban. Mindeme lehetőségeket Magyarország is kiaknázhatja, ha sikerül elfogadtatni az Irányelvet a tagállamokkal.
A három százalékos éves középület-felújítási ráta évente körülbelül 3500 középület megújítását jelentené, ami komoly előrelépés lenne mind gazdasági, mind költségvetési, mind környezetvédelmi szempontból. Ezek a beruházások több ezernyi nem-exportálható munkahelyet hoznának létre. Mindezt abból a pénzből fedezhetnénk, amit ma a költségvetés az utca fűtésére pazarol. Hazai és nemzetközi tapasztalatok egyaránt igazolják, hogy az energiahatékonysági beruházások pár év alatt megtérülnek. A költségvetés azonban már a beruházás évében is profitál ezekből, hiszen rezsit takarít meg, miközben az adóbevételei is nőnek, és a munkanélküli segélyek költsége is csökken.
Az évi másfél százalékos energiaszolgáltatói hatékonysági kötelezettség még az előző intézkedésnél is nagyobb mértékben ösztönzi majd az energiahatékonysági beruházásokat a lakosság körében Ez új munkahelyek további tízezreit hozná létre, és sokak rezsiköltségeit is csökkentené. Mivel a gáz- és áramszolgáltatók feladatává válik annak elérése, hogy a fogyasztóik kevesebbet fogyasszanak, ők maguk kutatják majd fel a megtakarítási lehetőségeket, és pénzzel is támogatják az ezeket kiaknázó beruházásokat. Ilyen kötelezettség számos európai országban működik már (pl. Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, Lengyelország), és a tapasztalatok szerint kis ráfordítással, állami források nélkül képesek jelentős mennyiségű energiát megtakarítani.
Az Irányelv rendelkezéseinek fontos következménye, hogy hosszú távú biztonságot teremtenek az energiahatékonyságban működő (főként építőipari, technológiai) vállalkozásoknak, amelyek így nyugodt alapokon fejleszthetik kapacitásukat, technológiájukat, szakértelmüket, mert számíthatnak arra, hogy a jövőben is lesznek megrendeléseik. Ez komoly előrelépés lenne a mai magyar gyakorlathoz képest, ahol nemcsak a források szűkösek, hanem a támogatási programok kiszámíthatósága is gyakran hiányzik.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI): az energiahatékonysági piacon érdekelt vállalkozásokkal partnerségben működő elemző és érdekérvényesítő szervezet. Arra alakult, hogy ösztönözze az energiahatékonysági beruházásokat, mind kormányzati intézkedések segítségével, mind a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatásával. A MEHI abból a felismerésből jött létre, hogy az energiahatékonyság növelése nemcsak mindannyiunk közös ügye, hanem sok vállalat számára üzleti érdek is. A MEHI partnerei hazánk meghatározó energiahatékonysági vállalkozásai.