Az egyik neves szaklapban közzétett tanulmány szerint a fejlesztés könnyedén alkalmazhatóvá válna bármely erőmű, illetve gyár esetében, hiszen szelektíven köthető meg általa a szén-dioxid.
Hasonló vázszerkezetekkel már régóta folytatnak kísérleteket a szakemberek annak reményében, hogy alkalmazhatóak lesznek a legkülönfélébb gázok csapdába ejtésére. Ezekben a rendszerekben a fématomokat hosszú, széntartalmú láncok veszik körbe, melyek együttesen lyukacsos vázat eredményeznek. Az eddigi kísérletekkel az volt a probléma, hogy ezek a vázak nem szelektíven kötötték meg a gázokat, hanem minden rajtuk áthaladó molekulát csapdába ejtettek. Ha viszont sikerült szelektív láncokat alkotni, azok túl kicsi mennyiségben tudták eltárolni a szén-dioxidot.
A kutatók olyan kémiai rendszert fedeztek fel, amely már szelektál a molekulák között, ráadásul nagy mennyiségben képes tárolni az üvegházhatású gázt. A kifejlesztett rendszert röntgendiffrakciós berendezés segítségével is megvizsgálták, amely egyből megmutatta, hogy a NOTT-202 valójában két vázszerkezettel rendelkezik, melyek között nanopórusok jönnek létre a tökéletlen illeszkedés miatt és ezekre a helyekre a szén-dioxid molekula tökéletesen passzol.
A megalkotott vázszerkezet teljesen új rendszert képez, így a jövőben a legkülönfélébb gázokat is a szelektíven meg lehet majd kötni.