Kutatók szerint a jelenlegi évtized a legkritikusabb, ugyanis ha most nem szabunk gátat a szén-dioxid kibocsátásnak, akkor a folyamat már visszafordíthatatlanná válik. Mivel már a két Celsius fokos átlaghőmérséklet emelkedés is katasztrofális következményekkel jár, mi lesz velünk, ha 2100-ra eléri a hat Celsius fokot?
A tavalyi évben a globális energiafogyasztás két és fél százalékkal emelkedett, ez pedig már aggodalomra adhat okot. Ez teljes egészében az extrém hidegeknek és melegeknek köszönhető, hiszen télen többet fűtünk, nyáron pedig többet hűtünk. A klímaberendezések pedig akár több tízezer forinttal is megnövelhetik a havi villanyszámlát, ami lakásszigeteléssel elkerülhető volna.
Szakértők szerint egy átlagosnak mondható, tíz centiméter vastagságú hőszigetelés akár 5-7 Celsius fokkal is csökkenti nyáron a lakás belső hőmérsékletét, így a klímaberendezésekre jóval kevesebbszer van szükség. Télen a meleg nem szökik el a lakásból, így a fűtésen is spórolhatunk. A mai korszerű szigetelőanyagok már kettő-négy év alatt is visszatéríthetik a beléjük fektetett összeget, ráadásul hosszú távon gondolkodva minden egyes erre a célra fordított forint hétszeresen térül majd meg.
Addig azonban, míg a gondolkodásmód nem változik és az érdekek diktálnak, nem tehetünk semmit. Legjobb példa erre talán a Paksi atomerőmű fejlesztése, amit nemrégiben kiemelt beruházássá nyilvánítottak. A projektösszeg nagyjából 3500 milliárd forint lenne, ami lakásokra vetítve 3,5 millió forintnak felelne meg. Ebből az összegből tehát hazánk valamennyi lakása beszigetelhető volna, így a szén-dioxid kibocsátás mintegy negyven százalékkal mérsékelhető volna. A fosszilis tüzelőanyagok utáni igény és a környezetszennyezés is csökkenne, a nyári áramcsúcsok pedig elmaradnának. Kinek ne lenne jó ez?