Antonio Tajani, ipari biztos közleményében hangsúlyozta, hogy az alacsony energiafelhasználású épületek továbbra sem terjednek megfelelő mértékben, pedig a szén-dioxid- és költségmegtakarítási potenciáljuk mellett rengeteg egyéb gazdasági és környezeti előnnyel rendelkeznek. Ezen tehát változtatni kíván a stratégia, mégpedig úgy, hogy kedvező feltételeket teremt a befektetéshez az épületek felújításakor, karbantartásakor, továbbá a munkavállalók képzésén túl javítják a forráshatékonyságot és szabványosított tervezési kódokat vezetnek be.
Az ipari biztos szerint a legmodernebb technológiák komoly lehetőségeket nyitnak a felújítások során, ám ez nem csak az újépítésű házakra, hanem a meglévő épületekre is vonatkozik. Az építőipar szerepe a gazdaságban alapvetően fontos, hiszen az európai uniós bruttó össztermék tíz százalékáért, valamint húszmillió munkahelyért felelős.
A tagországok energiaügyi miniszterei még júniusban ültek össze, hogy megvitassák a készülő irányelvet, amelyben a magyar javaslat segítségével könnyebbé válhat az energiahatékony fejlesztések finanszírozása. Előzetes számítások szerint csak hazánkban 2014 és 2020 között mintegy 210 milliárd forintnyi összeggel számolhatunk aktív forrásként, ám ebben a magántőke esetleges belépése még nem szerepel.