A hidrogén szerepe a repülésben
A repülés által felhasznált fosszilis energia csökkentése komoly probléma elé állítja a tervezőket. A bioüzemanyaggal való próbálkozások csak egy-két százalékot spórolnak, ám az Airbus legújabb ötlete, az üzemanyagcella már komoly lehetőségeket hordoz magában.
A Német Repülési- és Űrhajózási Központ az A320-as repülőgépébe egy kilencven kilowattos hidrogéntüzelésű üzemanyagcellát építettek, mely a turbinákon kívüli összes berendezést képes működtetni. A központ szerint a rendszer már három éven belül megkezdheti a tesztüzemmódot.
A turbináknak nagy segítség az üzemanyagcella, hiszen repülés közben nem nekik kell előállítani a segédberendezések működtetéséhez szükséges energiát, így komoly teljesítménytöbblet szabadítható fel, ami a fogyasztásban is jelentkezik. A repülőtéren pedig, a gép álló helyzetében is képes ellátni a teljes rendszert, így a turbinákat nem szükséges beindítani. A cellák nem csak a szórakoztató elektronikát vagy a klímaberendezést láthatja el energiával, hanem a tesztek végeztével akár a navigációt, a biztonsági-, illetve a hidraulika rendszereket is.
Az üzemanyagcella több előnnyel is járna, hiszen jelenleg a segédturbina termeli az elektromosságot a repülőgépeken, ami ezután elhagyható volna. A súlycsökkenést még a hidrogéntartály tömege sem kompenzálja, vagyis az összsúly és ezáltal a kerozinfogyasztás csökken.
A cella mindemellett levegőt használ fel a működéséhez és vizet állít elő, így a keletkezett folyadékot is fel lehetne használni, így spórolva újabb súlyos kilogrammokat a víztartályon.
Az előállított villamos energia még arra is elegendő lehet, hogy villanymotorokat építsenek a repülőgépbe, melyek a földön való mozgatásnál segítik a szerkezetet. Ha mindez megvalósulna, tizenöt százaléknyi kerozint lehetne megspórolni, ami a repülőgépek fogyasztását figyelembe véve nem csekély mennyiség.