A szilíciumgömböket nano méretekben kell elképzelni, ugyanis minél kisebbek, annál reakcióképesebbek. A kutatók többféle mérettel is próbálkoztak, mikor azt tapasztalták, hogy a 10 nanométer átmérőjű gömbök százötvenszer gyorsabban állítanak elő egységnyi hidrogéngázt, mint száz nanométer átmérőjű társaik és ezerszer gyorsabban, mint a normál vastagságú szilíciumtömb. Az apró gömbök egy perc leforgása alatt több gázt állítottak elő, mint száz nanométeres társaik háromnegyed óra alatt. A legérdekesebb, hogy nem volt szükség katalizátorra, sem fényre sem hőre, sem pedig elektromos áramra. A szilíciumpor és a víz szinte azonnal reakcióba lépett egymással.
A kutatók szerint a nano méretű szilíciumgömbök sokkal jobb hatásfokkal rendelkeznek, mint az eddig gyakran használt alumínium. Elmondták, hogy további fejlesztésekkel készíthetők lesznek olyan energiatermelő rendszerek, melyekhez csak vizet kell adagolni. A módszerrel egyébként viszonylag tiszta hidrogén állítható elő.
A folyamatnak mindössze egyetlen hátránya van, mégpedig a nanogömbök előállítási költsége. Az ugyanis igen magas, így csak annak éri meg, akinek nem számít a pénz és olyan eszközre van szüksége, mely könnyen hordozható és energiát lehet belőle kinyerni.