A legújabb part menti szélerőművek lényegesen olcsóbban állítják elő az energiát, mint a hagyományos, fosszilis erőművek. Előbbiek esetében egy megawatt villamos energia mindössze nyolcvan ausztrál dollárba, míg utóbbiaknál, az újonnan épített széntüzelésű erőműveknél 136 dollárba, a földgázerőműveknél pedig 116 dollárba kerül. Ez azért lehetséges, mert a fosszilis erőművek esetében az árakat a szén-dioxid kibocsátás miatt kirótt karbonadó is terheli. A hetvenes és nyolcvanas években telepített erőművek által termelt villamos energia azonban még mindig olcsóbb a szélenergiánál.
A karbonadónak és a földgáz áremelkedésének köszönhetően egyre többen invesztálnak megújuló energiákba. Nem véletlen tehát, hogy 2011 óta a szélenergia beruházási költsége tíz százalékkal, míg a napenergetikai beruházások költsége huszonkilenc százalékkal esett vissza. Mivel az ausztrál kormány a háromszáz legszennyezőbb vállalatot sújtja karbonadóval azért, hogy eleget tegyen klímavédelmi vállalásainak, a cégeknek kibocsátott tonnánként huszonhárom ausztrál dollárt kell fizetni az állam felé.
Több, megújulókkal foglalkozó cég is örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy szélenergiából olcsóbban lehet áramot termelni, mint a hagyományos forrásokból. Elemzők szerint a földgáz ára a triplájára fog nőni 2030-ra, így igen sürgetővé válik, hogy megújuló energiaforrásokkal helyettesítsék azt. Ausztrália eltökélt célja, hogy 2020-ra teljes villamos áram szükségletének húsz százalékát szélenergiából fedezze. Ahhoz, hogy ezt a volument elérjék még komoly befektetésekre lesz szükség, ugyanis jelenleg mindössze tíz százalék körül tartanak.