A szennyező anyag legfőbb forrását a széntüzelésű fűtőberendezések és a dízelmotorok jelentik - utóbbiak közül különösen a régebbi, részecskeszűrő nélküli típusok számítanak nagy szállópor-kibocsátónak, de a PM 2,5 sajnos az új, részecskeszűrős változatok leválasztó rendszerén is keresztüljut. A most nyilvánosságra hozott kutatást az Európai Bizottság rendelte meg, az EU ugyanis idén („a levegő évében") a levegőminőség-védelmi politika felülvizsgálatára, az előírások szigorítására készül, és ebben a legújabb tudományos eredményekre szeretne támaszkodni. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai igazgatója szerint a jelentést meglapozó többéves kutatássorozat szolgált először mennyiségi becslésekkel a finom szemcsék okozta megbetegedésekről. A kutatási anyag az ózon egészségkárosító hatásairól (elsősorban a kognitív képességek fejlődését és a reprodukciós képességet érintő zavarokról) is új bizonyítékokat tartalmaz.
A WHO korábbi adatai alapján az európai lakosság több, mint nyolcvan százaléka van kitéve az egészségügyi határérték feletti PM-szennyezésnek, ami átlagosan 8,6 hónappal rövidíti meg egy-egy uniós polgár várható élethosszát. Most az is kiderült, hogy a határérték alatti PM-szennyezés is káros (elsősorban a már említett PM 2,5 esetében), ami indokolttá teszi a vonatkozó irányelvek és küszöbértékek átírását - olvasható az egyik közösségi portálon. Az új ajánlások a különféle PM-szennyezők mellett várhatóan az ózon, a nitrogén-oxidok és a kén-dioxid szintjére is ki fognak terjedni.
Magyarország a szálló por szempontjából a legszennyezettebb uniós tagállamok közé tartozik, főként az elöregedett járműpark (mindenekelőtt a dízelüzemű buszok), illetve a lefedetlen vörösiszap-tározók miatt. Jelentős szennyező forrásnak számítanak a közútjaink is: az utak és padkák portalanításának elmaradása közel ugyanannyival járul hozzá a szennyezéshez, mint a gépjárművek kipufogógáza (az autók, a fékek, a gumik stb. kopása során is rengeteg PM-részecske képződik). Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tanulmánya szerint idehaza évente tizenhatezer ember veszti el idő előtt életét a szálló por miatt, a megbetegedések száma pedig elérheti az évi egymilliót. Az elhanyagolt levegőminőség-védelem miatt uniós kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarország ellen, mivel az állam az EU-normák betartásának elszabotálásával a lakosság egészségét veszélyezteti.
Illés Zoltán környezetügyi államtitkár ezt a közelmúltban az előző kabinetek hibájának nevezte, ugyanakkor nem ejtett szót a jelenlegi kabinet mulasztásairól. Például arról, hogy az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat monitoring állomásai az elmaradt karbantartások miatt rendszeresen meghibásodnak (az elmúlt másfél-két évben alig akadt olyan hét, amikor az összes budapesti mérőhely zavartalanul üzemelt volna - az Erzsébet téri állomás úgyszólván naponta leáll), és az adatok internetes hozzáférhetősége is akadozik - így nemcsak az érintettek nem jutnak időben információhoz, de egy esetleges szmogriadó elrendeléséről sem lehet megalapozottan dönteni.