A Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint amennyiben a szén-dioxid-kibocsátás tovább növekszik - még ha olyan mérsékelt szinten is, amelyet néhány klimatológus jósol -, akkor a globális átlaghőmérsékletek 2100-ra olyan magasságokat fognak elérni, amelyekre nem volt példa az első civilizációk megjelenése óta.
"Olyasvalami felé tartunk, amely távol áll mindentől, amelyet az elmúlt tízezer évben láttunk" - idézte Jeremy Shakunt. Az Oregoni Állami Egyetem kutatójaként dolgozó Shaun Marcott vezető szerző szerint a múltbeli globális átlaghőmérséklet-változást vizsgáló korábbi tanulmányok főleg az elmúlt kétezer évre koncentráltak. Azáltal, hogy a kutatók most a legutóbbi jégkorszakig visszamenőleg rekonstruálták az átlaghőmérsékleteket, lehetővé vált a mai klíma szélesebb kontextusban való vizsgálata. "Azzal tisztában voltunk, hogy globális szinten nézve a Föld ma melegebb, mint az elmúlt kétezer év nagy részében volt - húzta alá a kutató. - Most viszont már azt is tudjuk, hogy az elmúlt 11 300 év jelentős részéhez képest is melegebb van."
A mostani vizsgálat a világ hetvenhárom helyszínéről származó adatok feldolgozásával készült. A vizsgált fosszíliák kémiai és fizikai sajátosságai megbízható értékekkel szolgálnak az adott terület egykori felszíni hőmérsékleteinek jellemzőiről. Az eredmények alapján a globális átlaghőmérsékletek fokozatosan növekedtek a legutóbbi jégkorszakot követő nagyjából hatezer évben, méghozzá a Föld tengelymozgásában bekövetkezett változások nyomán, amelyek több napsugárzást eredményeztek az északi féltekén a nyári hónapokban.
Ez a melegedési folyamat mintegy ötezer évvel ezelőtt tetőzött, majd az ekkor megindult lehűlés nagyjából 0,8 Celsius-fokkal csökkentette a globális átlaghőmérsékletet. A huszadik század kezdetén azonban a folyamat megfordult, és 0,8 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-növekedés következett be, amely ezúttal nem évezredek, hanem évtizedek alatt ment végbe.