![](images/title.gif)
![](http://www.magyar-mernok.hu/files/apjalanya/hazak130422.jpg)
A felmérés szerint a panellakásoknak több, mint negyede hőszigetelt, több, mint harmadukban cserélték ki az ablakokat, viszont csak egytizedükben korszerűsítették a fűtést.
Példaként az óbudai "faluházat", az ország legtöbb lakással (884-gyel) bíró panelépületét hozza fel a bank elemzése. Itt a komplex felújítás a homlokzat hőszigetelését, ablakcserét, fűtéskorszerűsítést jelentett, a tetőre pedig napkollektorokat szereltek. Az egy lakásra jutó költség 1,3 millió forint volt, de a minta-jelleg miatt ennek csak a negyedét fizették a lakók. A többi uniós támogatás, illetve állami- és önkormányzati forrás volt. A komplex energetikai felújítás után egy átlagos, ötven négyzetméteres lakást 1 millió forinttal drágábban lehet ma eladni a faluházban. A fűtési díj pedig évi hetvenezer forinttal, 150 ezerre csökkent.
Az elemzés szerint a legnagyobb megtakarítási lehetőség a családi házaknál van. Ezek fűtése évente 400-500 kilowatt energiát igényel, négyzetméterenként, ami negyven-ötven köbméter földgáz felhasználását igényli. A tégla társasházi lakások energia fogyasztása a családi házakénak a fele, mivel kisebb a lehűlő felületük.
Miután a lakásár emelkedése, és a fűtési költség csökkentése együtt rentábilissá teszi az energetikai beruházást, egyre többen fontolják meg a hitelből történő felújítást. A közlemény megjegyzi, hogy a családok 2011-ben több hitelt vettek fel felújításra, mint vásárlásra.