Újabb keletű hőmérsékleti adatokat vizsgálva a szakértők arra jutottak, hogy az ipari forradalom előtti mértékhez képest kétszer akkora szén-dioxid-mennyiség - amely jelenlegi a trendek mellett az évszázad közepére várható a légkörben - 0,9-2 Celsius fokkal növelné a globális átlagot rövid távon -olvasható a greenfo-n. Ez alatta marad az ENSZ éghajlatkutatói által 2007-ben jósolt egy-három Celsius foknak. Több tényezőt figyelembe véve a hosszú távú hőmérsékletemelkedést 2-4,5 Celsius fokra becsülték az ENSZ szakértői. Ez utóbbi becsléssel a most - brit, amerikai, kanadai, ausztrál, francia, német, svájci és norvég kutatók bevonásával - készült tanulmány résztvevői is nagyjából egyetértenek.
Alexander Otto, az Oxfordi Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője szerint viszont a rövid távú - ötven-száz éves - hatás az, ami a kormányok számára fontos. Az, hogy a kutatók szerint mégsem várható extrém felmelegedés ebben az időszakban, többek közt annak tudható be, hogy az óceánok több hőt nyeltek el az utóbbi években, némileg ellensúlyozva a légkörben egyre növekvő szén-dioxid-mennyiséget, amely májusban az emberiség történetében először haladta meg a 400 ppm-et (ami becslések szerint negyven százalékkal több az iparosodás előtti ppm-aránynál).
Összességében elmondható, hogy a tudósok szerint az éghajlat a korábban várthoz képest mintegy húsz százalékkal lassabb ütemben fog melegedni, de hosszú távon a folyamat végeredménye ugyanaz, az óceánok és tengerik ugyanis idővel nem nyelnek el több hőt.
Reto Knutti, a kutatás egyik - svájci - résztvevője az első hallásra kedvező hírek ellenére arra figyelmeztetett, hogy a felmelegedés jócskán meghaladhatja a kormányok által kitűzött maximum két fokot (az iparosodás előtti időkhöz képest), ha a károsanyag-kibocsátás a jelenlegi trendek alapján folytatódik.