Az amerikai elnök már 2009-ben, a kudarcba fulladt koppenhágai klímakonferencián is igyekezett összefogásra bírni a résztvevő országokat, hazájában azonban mindeddig nem került napirendre ez a politikailag igen kényes kérdés. Ez most megváltozott. Az elnök ugyanis kimondta, hogy nem vár tovább a Kongresszus felhatalmazására, mert cselekvésre van szükség: egy átfogó kormányzati tervre, amely többek között kitér az USA legnagyobb szennyezőire, a környezetbarát közlekedésre és az erőművek károsanyag-kibocsátására is.
„Obama elnök felismerte, hogy az Egyesült Államoknak teljesítenie kell nemzetközi kötelességét, a világ legbefolyásosabb országaként példát kell mutatnia, és részt kell vennie e világméretű összefogásban." - mondta el Benkő Dániel, a WWF Magyarország szakértője.
Kennedy elnök két generációval korábban, az amerikai holdprogramot meghirdető beszédében azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak egy olyan stratégiára van szüksége, amely meghatározza a célokat, és határidőt szab azok teljesítésére. Obama e szavakat megidézve kifejtette, hogy az USA rendelkezik mind a szükséges technológiai, mind pedig a pénzügyi háttérrel ahhoz, hogy az évtized végére elérje a tudomány állása alapján elvárható klímavédelmi céljait.
„Amerika az általános negatív megítélés ellenére eddig is sokat tett a klímavédelemben. Egyes államok, például Kalifornia kibocsátási szabályai sokkal szigorúbbak, mint az európaiak, nagyvárosok sora - mint például Cleveland vagy Cincinatti - pedig saját programot hirdetett, hogy elérjék a tisztán megújuló energiaforrások használatát. Obama elnök mostani lépése azért is rendkívüli, mert végre a kormány is lépett, ezzel bevonva az országot a nemzetközi klímavédelmi munkába. A világ nagy erővel dolgozik azon, hogy 2015 decemberében Párizsban megszülethessen a régóta várt nemzetközi klímaegyezmény, az amerikai fordulat pedig talán hozzásegíthet minket ehhez." - tette hozzá Benkő Dániel.