Tudomány - Áltudomány
Az év űreseményei
A Magyar Asztronautikai Társaság Űrkaleidoszkóp című kiadványa összefoglalta milyen események várhatók az automata űreszközökkel kapcsolatban 2009-ben. Mint írják arra semmi garancia nincs, hogy az előzetesen beharangozott időpontok pontosan teljesülnek is. Ahogy a bonyolult űrprogramoknál elő szokott fordulni, késések mindig adódhatnak. A felsoroláshoz a NASA JPL űrnaptárának december végén érvényes előrejelzéseiből válogattak.
Január végén indul a japán Ibuki (GOSAT), amely a légkörben található üvegházhatású gázokat tanulmányozza
majd (részletesen ld. a következő hírünkben). Hasonló tudományos céllal, a szén-dioxid ciklusának kutatására kel útra
az amerikai OCO (Orbiting Carbon Observatory), várhatóan február végén.
A Vesta és Ceres közeli megfigyelésére indított amerikai Dawn űrszonda február 18-án éri el a Marsot, amelynek
közelségét gravitációs lendítő manőver céljából használják ki. A szonda gyorsítására szolgáló fedélzeti ionhajtóművek
már kikapcsolt állapotban várják a találkozást.
Március 5-én Delta-2 rakéta szállítja Nap körüli pályára a NASA Kepler űrtávcsövét, amellyel Föld méretű, vagy
annál is kisebb, idegen csillagok körül keringő bolygók százait szeretnék felfedezni a Tejútrendszer kijelölt vidékein.
Évek óta minden előrejelzésben megemlítjük az ESA GOCE műholdját. A Föld gravitációs terének tanulmányozására
készült űreszköz tavaly már valóban közel jutott a starthoz, ezért bízni lehet abban, hogy 2009-ben végül mégis el
tud indulni. Az orosz Rokot rakétával végrehajtandó start március közepére várható.
Márciusra ígérik a magánfejlesztésű amerikai Falcon-9 rakéta – a 2008-ban negyedik próbálkozásra végül sikeresen
bemutatkozott Falcon-1 „nagy testvére” – első startját. A SpaceX cég az év folyamán további indításokat is ígér.
Április fontos hónap lehet az európai űrcsillagászat történetében. Ha minden a terveknek megfelelően alakul, akkor
egy Ariane-5 rakétával egyszerre startol a Herschel infravörös űrobszervatórium és a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás
kutatására épített Planck. Az ESA űreszközei a Nap-Föld rendszer külső Lagrange-pontjába kerülnek.
A fent említett start 2008-ról csúszott át a következő évre, csakúgy, mint a Hold felé küldendő amerikai Lunar
Reconnaissance Orbiter szondáé. Most az LRO indítását is 2009 áprilisára tervezik, Atlas-5 hordozórakétával.
Októberben indulhat az orosz Fobosz-Grunt, amelynek célja a Mars nagyobbik, Phobos nevű holdjának meglátogatása.
Szerencsés esetben a program végén a felszínről gyűjtött anyagminta eljuthat a Földre is.
Novemberre tűzték ki az ESA Cryosat-2 műholdjának indítását. A Dnyepr hordozórakéta terhe a 2005-ben a start
során megsemmisült Cryosat pótlására készül, feladata a sarkvidéki jégtakaró változásainak vizsgálata lesz.
A 2008. évben közel évtizedes rekord dőlt meg, ami a világszerte végrehajtott indításokat illeti. Ebben az évben is
számos távközlési, navigációs, távérzékelési, és más, az űrkutatás mindennapi alkalmazásait segítő mesterséges hold
indul majd az Egyesült Államokból, Oroszországból, Európából, Kínából, Indiából.
Az emberes űrprogramban folytatódik a Nemzetközi Űrállomás építése, bemutatkozhat a japán teherűrhajó, és végre
felújíthatják a Hubble-űrtávcsövet. Mozgalmas év áll a szolgálati idejük befejezése felé tartó amerikai űrrepülőgépek
előtt. Az Atlantis (STS-125) május 12-én indulhat 2008-ról elhalasztott útjára a Hubble-űrteleszkóp utolsó helyszíni
nagyjavítására. Ez egyúttal az egyetlen olyan űrrepülőgépes küldetés lesz, amely nem a Nemzetközi Űrállomást (ISS)
keresi fel. A további űrrepülőgépes utak:
• február 12. STS-119 (Discovery) - új vázszerkezeti elemet, napelemeket és akkumulátorokat visz az ISS-re
• május 15. (vagy június, az STS-125 indításától függően) STS-127 (Endeavour) - a japán kísérleti modul két újabb,
külső kísérletezésre alkalmas egységét szállítja fel
• augusztus 6. STS-128 (Atlantis) - a Leonardo tehermodulban felszereléseket, ellátmányt visz magával az űrállomás
személyzetének 6 fősre bővítése céljából
• november 12. STS-129 (Discovery) - alkatrészeket (giroszkópok, tartályok, stb.) szállít fel
• december 10. STS-130 (Endeavour) - a Node-3 és Cupola egységeket juttatja fel az ISS-re; a Node-3 többek közt a
víz feldolgozásáért és az oxigénfejlesztésért lesz felelős, a hozzá kapcsolódó európai építésű Cupola ablakain át az űrhajósok
teljesen áttekinthetik a robotkarral végzett külső műveleteket, és a Földet is megfigyelhetik
A fenti listán a dátumok a jelenlegi tervezett időpontokat jelölik, a múltbeli