Miért érkezett fordulóponthoz az e-mobilitás szektor?
Jelenleg az átmenet időszakában vagyunk, amikor az akkumulátorok ára évente húsz-harminc százalékkal csökken, amely elképesztő hatást gyakorol a gépjárműiparra.
Ez egy egyszerű tényezőre vezethető vissza: az akkumulátoroknak napjainkban már elfogadható az ára. Ahogy a televíziógyártó-ipart fenekestül felforgatta a síkképernyős televíziók '90-es években bekövetkezett áresése, és egy évtizeddel később a napenergia-iparban hasonlóképp forradalmi változást hozott a panelek árának zuhanása, most az e-mobilitás is átmeneti időszakban van - az akkumulátorok ára húsz-harminc százalékkal csökken évente, ami elképesztő hatást gyakorol a gépjárműiparra.
Az elektromos járművek fő költségtényezője az akkumulátorok ára. A Volkswagen múlt évben tett kijelentése szerint három éven belül olcsóbban lehet majd előállítani egy száz százalékban elektromos járművet, mint egy belső égésű motorral ellátott autót.
Három évvel ezelőtt még kihívást jelentett olyan elektromos járművet megfizethető áron előállítani, amely egy feltöltéssel 300 kilométert tud megtenni. Láthattuk, hogy mi történt a Tesla Motors részvényeinek árfolyamával az egyetlen egy feltöltéssel 300 kilométert megtenni képes Tesla-S sikeres bevezetését követően, amiből Kaliforniában jelenleg már többet adnak el, mint Porschéből és Audiból.
Kínában további piaci motivációnak számít a nagyvárosok légszennyezettsége. A nagyvárosokat teljesen beborítja a szmog - emiatt a kínai kormány úgy döntött, hogy mielőbb áttér az e-mobilitásra, és e cél elérése érdekében jelentős összegeket fektet be. Ennek eredményeképpen számos új cég jön létre elektromos motorkerékpárok, - autók, - buszok és akkumulátorok gyártására.
A jelentős távolságot megtenni képes, megfizethető elektromos járművek megjelenésével párhuzamosan, arányosan nőnek a kihívások a töltő-infrastruktúra tekintetében. A töltés gyorsaságát fokozni kell az otthonokban és a nyilvános töltőállomásokon egyaránt.
Az e-mobilitás szektor az elmúlt öt évben három globális gyorstöltő szabvány alkalmazása mellett döntött. Európa és az USA a "Combo" szabványt, Kína a "GB/T" szabványt, Japán pedig a "Chademo" szabványt választotta. Ezeket a szabványokat a kormányok és a gépjármű-piac szereplői között öt éven át zajló éles politikai és stratégiai viták eredményeképpen választották ki, de mára lenyugodtak a kedélyek, és a piacok új lendületet vehetnek.
Az ABB a Terra 53 típusú gyorstöltő-állomások telepítésével segíti a piac fejlődését annak jelenlegi kritikus szakaszában - a Terra 53 a világ első olyan töltőállomása, amely valamennyi gyorstöltő szabvány használatát lehetővé teszi. A multi-standard kivitelnek és annak a közeljövőben megvalósuló lehetőségnek köszönhetően, hogy a töltőállomások képesek lesznek még gyorsabban tölteni, a Terra 53 ideális megoldás az autópályák mellett, a városközpontokban, az üzemanyagtöltő-állomásokon, a gépjárműflotta-üzemeltetetők és az olyan infrastruktúra-befektetők számára, akik fantáziát látnak a növekvő elektromosjármű-töltő piacban. Az ABB ezen kívül jelenleg vezet be a piacra egy otthoni DC gyorstöltőt, amellyel a nagykapacitású akkumulátorokkal rendelkező autókat egy éjszaka alatt fel lehet tölteni, ami egyébként egy vagy két hétvégét venne igénybe, ha azokat a normál otthoni csatlakozóról töltenék fel - változnak az idők.
Hollandiában például a múlt nyáron tett bejelentés szerint az ottani országos hálózat kiépítésének köszönhetően az ország 16,7 millió lakosa számára ötven kilométeren belül elérhető lesz egy gyorstöltő állomás. Hogy kellő megvilágításba helyezzük ezt a dolgot: a kínai Shenzhenben (Sencsenben) 16,7 millió ember él, és akkor még csak egyetlen egy kínai városról beszélünk.
Az autóiparnak váltania kell, mégpedig gyorsan. Az akkumulátorok a gépjárműipart ugyanúgy fenekestül felforgatják majd, mint ahogy a síkképernyők a televíziógyártó-ipart és a PV panelek a napenergia-ipart.