A díjat 1999-ben alapította egy osztrák energetikai úttörő, Wolfgang Neumann, és azóta a legrangosabb környezetvédelmi elismerések egyike lett.
Az épület portálján és homlokzati nyílászáróinál háromrétegű speciális üvegeket alkalmaztunk és extra vastag - a tetőn 35 cm-es, az épület falain 25 cm-es - hőszigetelést építettünk be, melynek segítségével jelentősen csökkenthetjük az épület téli-nyári hőveszteségét és a fűtésre illetve hűtésre fordítandó energiát. Ezen megoldásokkal elértük, hogy az épület energiafelhasználása ötvenöt százalékkal csökkent és az energia-tanúsításnál a legjobb „A" energiatakarékos besorolást kaphassa.
A növényekkel beültetett zöld homlokzat meleg nyári napokon csökkenti a hőmérsékletet az épületben és egész évben oxigénben dús, friss levegőt biztosít a környezetnek. Az elhelyezett növények hatvanhat négyzetméteres felülete mintegy három tonna CO2 gázt semlegesít évente és amellett, hogy pozitív hatással van a vásárlóközönségre, kellemes mikroklímát is biztosít a töltőállomás környezetében.
A zöldfal örökzöld növényei (különböző Varjúháj-félék) egy Sedum szőnyeg elnevezésű ültető anyagra lettek telepítve, amit a - száz százalékban újrahasznosított - Aquadyne „nedvességmegtartó" panelekre rögzítettünk. A növények gyökerei belenőnek a panelekbe és a csepegtető öntöző rendszer az összegyűjtött és eltárolt esővízből folyamatosan táplálja azokat. A varjúháj a legtűrőképesebb növények egyike. Elviseli a hosszantartó extrém szárazságot, a tűző napot, ezért javasolt a beépítése öntözetlen tetőkertbe vagy déli fekvésű homlokzatra illetve olyan felületekre, ahol a meleg nyári hónapokban még a fű is kiéghet. Az épület zöld elemei összhangban állnak a zöld „Hegyvidéki" környezet kialakításának törekvéseivel, zaj és porszűrő szerepet töltenek be, valamint intimitást biztosítanak az épületnek.
Az épület tetejére telepített növények a szigetelés révén energiát takarítanak meg, csökkentik a téli-nyári nagy hőmérsékletingadozások épületre gyakorolt hatását, és amellett, hogy hasznosítják a csapadékvizet, még a csatornaterhelést is csökkentik. Az extenzív zöld-tető 150m2-es felülete kb. hét tonna szén-dioxid gázt semlegesít évente a rátelepített szőnyegszerű örökzöld növényekkel. Mind a zöldfal, mind a zöld-tető kevés karbantartást igénylő, időjárás álló fajtákból lett kialakítva.
Az esővíz összegyűjtésével és ciszternában való tárolásával oldottuk meg a tetőn és a falakon elhelyezett növények öntözését, ily módon kevesebb ivóvizet kell locsolásra fordítanunk.
Az épület fűtését-hűtését és melegvíz ellátását az egyik legkorszerűbb „levegő-víz" hőszivattyús rendszer biztosítja, mely költséghatékonyabb a modern kazánoknál és villanybojlereknél. Az itt beépített DAIKIN típusú hőszivattyú a jelenleg elérhető egyik legnagyobb hatásfokkal rendelkezik (4,09 COP, ami azt jelenti, hogy 1 kW felvett villamos energiából 4,09 kW fűtőteljesítményt tud generálni). Az alkalmazott berendezés és beépített hőcserélők az alacsony energiafelhasználás mellett a hűtés-fűtés- és a hideg-meleg víz-ellátás tekintetében teljesítik a zéró szén-dioxid-kibocsátást. A hőszivattyú a levegő hőtartalmát hasznosítja, a környezetet nem károsítja (a korábban alkalmazott földgázfűtést megszüntettük).
A kiszolgáló terület feletti 195 m2-es ún. szolár előtető az árnyékoláson túl az üvegszerkezetbe laminált polikristályos napcellái (Building Integrated Photovoltaics) segítségével a megújuló napenergiát alakítja át elektromos árammá és látja el vele a töltőállomást. A két tető fölé magasodó egyedi kialakítású "szolárfa" ágain hatvan darab rombusz alakú napcellás "levél" ad további közel 50 m2 hasznos felületet.
Tudomásunk szerint üzemanyagtöltő állomáson szolárfa és egyhéjú előtetőbe integrált napelemes energiatermelő rendszer még nem épült sehol.
Az itt megépített napelemes rendszer a jelenleg elérhető leghatékonyabb rendszerek egyike, amely körülbelül 30.800 kWh energiát termel majd évente, jelentősen csökkentve ezzel a töltőállomás üzemeltetéséhez szükséges kiegészítő energiaigényt. Bár ez a berendezés jelenleg még drága, mégis a megépítés mellett döntöttünk, mert egyrészt biztosak vagyunk szolár cellák gyártási költségeinek csökkenésében és napenergia hasznosító képességük további növekedésében, másrészt viszont régóta keressük a jelenleg világszerte alkalmazott, nehézkes, nagy anyagfelhasználású előtetőkből kivezető utat.