Anno
Mi történt anno február 10-én?
A közúti forgalom érdekében épült magyarországi alagutak közül elsősorban a Budai Váralagút említendő meg. Ezen a napon kezdték építeni 1853-ban, ötletadója Széchenyi István volt. Az alagút építésének ötlete a Lánchíd építésével egyidejű, de Széchenyinek ez irányban megindított munkássága eredménytelen volt.
Végre 1851-ben Ürményi József megalakította az Alagút-társaságot, és 1853. február 10-én Clark Ádám tervező mérnök vezetése mellett az építéshez is hozzáfogtak. 1856. március 6-án a gyalogos, 1857. április 30-án a járműközlekedésnek adták át az alagutat. Az építési költségek meghaladták a félmillió forintot. Az alagút hossza 349,66 méter. Az űrszelvénynek alsó legnagyobb szélessége 9,48 méter, belső magassága pedig a kapuzatoknál 10,6 m, a közepén 7,85 m. Az úttest szintje a nyugati kapuzatnál 6 méterrel magasabban fekszik mint a keletinél, az alagút lejtési viszonya tehát 1:58-hoz. Érdékesek a forgalom és a bevételre vonatkozó adatok is:
1858: 997 150 gyalogos, 91 388 jármű, 25 834 forint bevétel
1861: 984 721 gyalogos, 210 029 jármű, 38 922 forint bevétel
1871: 1 497 912 gyalogos, 460 822 jármű, 67 023 forint bevétel
1881: 1 417 150 gyalogos, 387 798 jármű, 59 025 forint bevétel
1891: 2 116 025 gyalogos, 416 581 jármű, 73 650 forint bevétel
Jézusom, csak nem adtam ötleteket?