Anno
Mi történt anno február 22-én?
Ezen a napon született 1862-ben Pesten Rados Gusztáv matematikus, egyetemi tanár, akadémikus. Egyetemi tanulmányait Budapesten a Műegyetemen és a Tudományegyetemen, valamint Lipcsében végezte. A Műegyetemen 1885-től tanított, ahol több ízben rektor is volt.1897-től 1933-as nyugalomba vonulásáig a műegyetemi könyvtárat vezette. Részt vett az Eötvös Lóránd kezdeményezte Matematikai és Fizikai Társulat alapításában.
A Társulatnak 1893-tól titkára, később elnöke volt. 1891-94-ben a Matematikai és Fizikai Lapokat, 1895-től a Matematikai és Természettudományi Értesítőt szerkesztette.
A „magyar matematikai iskola" egyik fontos kutatási területévé vált mátrixelmélet első hazai művelője volt. Ő a Kőnig-Rados tétel egyik névadója. Budapesten hunyt el 1942. november 1-én.
Ezen a napon született Győrben 1880-ban Riesz Frigyes matematikus, az MTA tagja
Kutatásai szerteágazóak, de nagyrészt az analízis témakörébe tartoznak.
1905-ben lineáris halmazelméleti tételeket általánosított n-dimenziós terekre.
Több alapvető jelentőségű tételt fogalmazott meg és bizonyított be a valós függvénytan területén.
Az elsők között volt a Lebesgue-integrál fogalmának továbbfejlesztői között.
Ő volt a funkcionálanalízis egyik megalapítója. Szőkefalvi-Nagy Bélával írt monográfiája máig a témakör nagy klasszikusa.
Maurice Fréchet mellett ő a topologikus terek elméletének egyik megalapozója is.
A többváltozós függvénytanban elért eredményei nyomán a potenciálelmélet új fejezetei nyíltak meg.
Budapesten hunyt el 1956. február 28-án.
Ezen a napon hunyt el Szentesen 1887-ben Kosztka Károly mérnök, a golyószóró elődjének feltalálója. Az Abaúj vármegyei Peklinben született 1814. október 7-én, régi nemesi család-ban. Műszaki tanulmányait a híres, 1782-ben alapított pesti Institutum Geometricumban végezte (a Budapesti Műszaki Egyetem jogelőde), ahol 1842-ben mérnöki oklevelet nyert. 1846-ban Krassó-Szörény vármegye székhelyén, Lugoson telepedett le, ahol városi mérnökké nevezték ki. 1848/49-ben a magyar kormány kiküldöttjeként Munkács várában teljesített szolgálatot. A hadszer hivatal (fegyverarzenál) vezetőjeként kísérletet tett ágyúk öntésére, amely olyan jól sikerült, hogy a tiszai hadsereg nagyrészt a munkácsi várban készült ágyúkkal lett ellátva. Munkája elismeréseként a kormánytól tüzér-századosi rangot kapott.
A szabadságharc leverése után az Államépítészeti Hivatal alkalmazásába került. Főbb állomáshelyei: Hradek, Mohács, Eszék, Gyula, Veszprém, Komárom és Hódmezővásárhely. Mohácsnál a Duna védelmi rendszerének munkálatait vezette, Gyula városát 1856-ban csatorna építésével mentette meg az árvíztől.
Az 1860-as években tervezte meg újrendszerű hátultöltős puskáját, amely tüzelés gyorsaságában a korabeli lőfegyvereket jóval felülmúlta. 1869-ben Rákosmezőn bemutatót is szervezett, de az osztrák hadügyminisztérium a sorozatgyártást elutasította.A fentieken kívül még többféle lőfegyvert, petárdát, pokolgépet is tervezett, amelyek közül kiemelkedett az 1870-es években szerkesztett hatfontos, hátultöltős tábori ágyúja.
Családjával együtt 1876-ban Csongrád megyében telepedett le, ahol megbízták az Államépítészeti Hivatal vezetésével. Az 1881-es árvíz idején Horváth Gyula ármentesítési kormánybiztos kinevezte a töltésépítő hivatal napidíjas mérnökévé, így tevékenyen részt vett a szentesi védművek megtervezésében és kiépítésének irányításában.