Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Anno
Anno
Mi történt anno február 22-én?
Ezen a napon született 1862-ben Pesten Rados Gusztáv matematikus, egyetemi tanár, akadémikus. Egyetemi tanulmányait Budapesten a Műegyetemen és a Tudományegyetemen, valamint Lipcsében végezte. A Műegyetemen 1885-től tanított, ahol több ízben rektor is volt.1897-től 1933-as nyugalomba vonulásáig a műegyetemi könyvtárat vezette. Részt vett az Eötvös Lóránd kezdeményezte Matematikai és Fizikai Társulat alapításában.

A Társulatnak 1893-tól titkára, később elnöke volt. 1891-94-ben a Matematikai és Fizikai Lapokat, 1895-től a Matematikai és Természettudományi Értesítőt szerkesztette.
A „magyar matematikai iskola" egyik fontos kutatási területévé vált mátrixelmélet első hazai művelője volt. Ő a Kőnig-Rados tétel egyik névadója. Budapesten hunyt el 1942. november 1-én.

Ezen a napon született Győrben 1880-ban Riesz Frigyes matematikus, az MTA tagja
Kutatásai szerteágazóak, de nagyrészt az analízis témakörébe tartoznak.
 1905-ben lineáris halmazelméleti tételeket általánosított n-dimenziós terekre.
 Több alapvető jelentőségű tételt fogalmazott meg és bizonyított be a valós függvénytan területén.
 Az elsők között volt a Lebesgue-integrál fogalmának továbbfejlesztői között.
 Ő volt a funkcionálanalízis egyik megalapítója. Szőkefalvi-Nagy Bélával írt monográfiája máig a témakör nagy klasszikusa.
 Maurice Fréchet mellett ő a topologikus terek elméletének egyik megalapozója is.
 A többváltozós függvénytanban elért eredményei nyomán a potenciálelmélet új fejezetei nyíltak meg.
Budapesten hunyt el 1956. február 28-án.

Ezen a napon hunyt el Szentesen 1887-ben Kosztka Károly mérnök, a golyószóró elődjének feltalálója. Az Abaúj vármegyei Peklinben született 1814. október 7-én, régi nemesi család-ban. Műszaki tanulmányait a híres, 1782-ben alapított pesti Institutum Geometricumban végezte (a Budapesti Műszaki Egyetem jogelőde), ahol 1842-ben mérnöki oklevelet nyert. 1846-ban Krassó-Szörény vármegye székhelyén, Lugoson telepedett le, ahol városi mérnökké nevezték ki. 1848/49-ben a magyar kormány kiküldöttjeként Munkács várában teljesített szolgálatot. A hadszer hivatal (fegyverarzenál) vezetőjeként kísérletet tett ágyúk öntésére, amely olyan jól sikerült, hogy a tiszai hadsereg nagyrészt a munkácsi várban készült ágyúkkal lett ellátva. Munkája elismeréseként a kormánytól tüzér-századosi rangot kapott.
A szabadságharc leverése után az Államépítészeti Hivatal alkalmazásába került. Főbb állomáshelyei: Hradek, Mohács, Eszék, Gyula, Veszprém, Komárom és Hódmezővásárhely. Mohácsnál a Duna védelmi rendszerének munkálatait vezette, Gyula városát 1856-ban csatorna építésével mentette meg az árvíztől.
Az 1860-as években tervezte meg újrendszerű hátultöltős puskáját, amely tüzelés gyorsaságában a korabeli lőfegyvereket jóval felülmúlta. 1869-ben Rákosmezőn bemutatót is szervezett, de az osztrák hadügyminisztérium a sorozatgyártást elutasította.A fentieken kívül még többféle lőfegyvert, petárdát, pokolgépet is tervezett, amelyek közül kiemelkedett az 1870-es években szerkesztett hatfontos, hátultöltős tábori ágyúja.
Családjával együtt 1876-ban Csongrád megyében telepedett le, ahol megbízták az Államépítészeti Hivatal vezetésével. Az 1881-es árvíz idején Horváth Gyula ármentesítési kormánybiztos kinevezte a töltésépítő hivatal napidíjas mérnökévé, így tevékenyen részt vett a szentesi védművek megtervezésében és kiépítésének irányításában.