Magyar siker Brüsszelben
Továbbra is tilos a génmódosított kukorica termesztése hazánkban
A széleskörű politikai és civil összefogásnak köszönhető, hogy az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa március 2-i brüsszeli tanácskozásán a MON810 génmódosított kukoricafajta köztermesztésére vonatkozó magyar kereskedelmi és termesztési tilalom fenntartása mellett foglalt állást, így hazánk továbbra is mentes maradhat a génmódosított terményektől - szerepel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mai közleményében.
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint a hatásos kormányzati diplomáciai és lobbi tevékenységnek, valamint a civil szféra aktív részvételének köszönthető, hogy hazánknak sikerült elérnie a MON810 génmódosított kukoricafajta köztermesztési tilalmának fenntartását. Ez Magyarország számára kiemelt jelentőségű nemzeti ügy, hiszen így hazánk továbbra is mentes maradhat a génmódosított termékektől - hangsúlyozta a miniszter, aki pénteken Sztavrosz Dimasz uniós környezeti biztossal is tárgyalt a magyar érdekek érvényesítése céljából. Mivel az Európai Bizottság által napirendre tűzött kérdésben a tagállamok döntöttek, a zöld tárca nagy hangsúlyt helyezett a magyarországi tilalom ellen voksoló, valamint a bizonytalankodó tagállamok meggyőzésére.
Szabó Imre nemzetközi előkészítő tárgyalásai során hangsúlyozta, hogy számos hazai - a Pannon biogeográfiai régióra vonatkozó - kutatás igazolta: a MON810-es génmódosított kukoricavonal használata jelentős környezeti kockázatot jelent hazánk természeti értékeire és veszélyezteti a talaj termékenységét. A magyar tilalom indokainak értékelésekor nem vették figyelembe az új uniós irányelvek szerinti szigorúbb kockázatértékelési követelményeket, a terméket e szempontok szerint még nem értékelték és nem is engedélyezték. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal sem tudja kijelenteni értékelés hiányában, hogy ez a génmódosított kukoricavonal nem káros a környezetre. 2008. decemberében az unió környezetvédelmi miniszterei konszenzussal kinyilvánították, hogy a kockázatértékelési eljárást sokkal alaposabban és regionális alapon kell elvégezni, ezért a magyar fél fent akarja tartani a moratóriumot. Szabó Imre arra is kérte Sztavrosz Dimasz uniós környezetvédelmi biztost, támogassa a GMO engedélyezési rendszer mielőbbi megreformálását, hiszen magyar álláspont szerint a kockázatértékelést sokkal szigorúbb előírások szerint kell elvégezni a hosszú távú hatások figyelembe vételével.
A környezetvédelmi tárca szerepe különösen fontos az ügyben, hisz a moratóriumot annak idején környezetvédelmi indokok alapján hozták létre. Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az elmúlt hetekben az EU összes tagországába közös levelet küldött az érintett környezetvédelmi és agrárminisztereknek, de az ottani magyar nagykövetségek diplomatái is részt vettek az érdekérvényesítésben. Országos összefogással zajlott Magyarország érdekeinek védelme itthon és az EU minden országában, az Európai Parlamentben, Brüsszelben, mind a kormányzati, mind a hazai és nemzetközi civilszervezetek részvételével.
A moratórium fenntartása nemcsak a lehetséges környezetvédelmi és egészségügyi problémák miatt fontos, hanem mert Magyarország természeti adottságai kiválóak jó minőségű kukorica előállítására, és a termés az érzékeny és a génmódosított termékeket elutasító Európai Uniós piacon akkor értékesíthető, ha igazolni tudjuk, hogy nem termelünk GMO-t.
2009.03.02.
