Pénzügyeink
Ütemesen előz Prága
Tartja a menetrendet a Prágai Energiatőzsde (Energetická Burza Praha -PXE). Elméletben március 1-jétől, gyakorlatban tegnaptól magyarországi átvétellel lehet árammal kereskedni a tőzsde határidős piacán. A szlovákiai szállítás után Magyarország a harmadik ország, amit bevontak a Prágai Energiatőzsdébe.
A PXE a magyar termékek részére még csak fórumot biztosít, ahol megjelennek az áram vételi és eladási ajánlatok, a „valódi" tőzsdei működtetéséhez szükséges elszámoló rendszerbe a magyar szállítás nincs berakva, a szlovák és a cseh termékek azonban igen.
A magyarországi szállításra havi, negyedéves és éves határidővel lehet majd üzletet kötni csúcs- és zsinór termékre. A csúcsidőszak a nap a legnagyobb fogyasztású időszaka, a zsinórtermék pedig napi 24 órás egyenletes fogyasztás. Ez utóbbi jóval olcsóbb, mint a csúcsidőszaki villamos energia.
Az áramtőzsde előnye a hatékony árampiac és az átlátható árak. A kereskedésbe a magyarországi üzletkötők is bekapcsolódhatnak. A feltétel csak az, hogy az adott kereskedő a Mavir klíringtagja legyen, azaz részt vegyen a Mavir elszámolási rendszerében, és csatlakozzon a PXE-hez.
Pikantériája a dolognak, hogy Magyarországon egyébként a villamos energia törvény írja elő az áramtőzsde megalakítását az átlátható piac érdekében. A Magyar Energia Hivatal 2008 nyarán hivatalosan felkérte az MVM csoporthoz tartozó villamos energia rendszerirányítót, a Mavirt a tőzsde (HUPX) megalakítására. Az MVM ősszel közölte, hogy a gazdasági válság miatt kérte a kormányt az áramtőzsde létrehozásának elhalasztására.
A kérésben közrejátszhatott a tulajdonosi struktúra átgondolása is. A Prágai Energiatőzsde fő tulajdonosa a Prágai Értéktőzsde, amely az 2008-ban több mint 90 százalékban a Bécsi Tőzsde tulajdona lett. Mivel a Budapesti Értéktőzsde többségi tulajdonosa is a Bécsi Tőzsde, s az osztrák energia ipar nagy étvággyal fordul felénk, nem biztos, hogy a tőzsde osztrák kézben tartása a mi érdekeinket fogja szem előtt tartani.
