Részvény – Csak erős idegzetűeknek!
Nincs hozam kockázat nélkül
Az előző cikkeinkben arról írtunk, hogy a bankbetéteknél, illetve a kötvényeknél mire kell, hogy figyeljünk, illetve, hogy mennyire fontos megtakarításainknál a hosszú távú gondolkodás. A most következő írásunkban a részvényekkel fogunk foglalkozni.
A cégek részvénykibocsátásnak alapvető célja, hogy tőkét vonjanak be a társaságba. Ha valaki részvényt vásárol, az azt jelenti, hogy az adott vállalatot a részvényeinek megfelelő arányban tulajdonolja. A tőzsde pedig megteremti a korábban szerzett tulajdon eladásának, illetve további szerzésének szabályozott piacát. Részvényekkel a tőzsdén és a tőzsdén kívül is kereskednek. (OTC piac)
A részvény a kötvényekkel szemben általában nagyobb kockázattal bír. Egy (részvény)társaság életében a kötvény tulajdonosok (ők ebben a formában nyújtják a tőkét a vállalat rendelkezésére) mindig a részvényesek előtt állnak. A részvényesek az utolsók, akiket kifizetnek...
Ha szándékunkban áll a kötvényt lejáratig tartani, akkor előre ki tudjuk számolni, hogy mekkora kamatot fizet, és nyugodtak lehetünk afelől, hogy (hacsak a kötvény kibocsátója - államkötvény esetben az állam, vállalati kötvénynél az adott vállalat - nem megy csődbe, ami valljuk be ritkán fordul elő), lejáratkor kifizeti a tőkét és az ígért hozamot. A részvények esetében ezzel szemben nem tudhatjuk soha biztosan, hogy hogyan változik az árfolyama a jövőben. A nagyobb kockázatot azonban a piac általában hosszabb távon nagyobb hozammal díjazza. Sajnos ez a hosszabb táv több évtizedre is nyúlhat. Vannak olyan 10-12 éves periódusok, mikor „vége-hossza egy", azaz tíz év múltán ugyanott tartunk, ahonnan elindultunk.
A hosszú távú szemlélet alapvető feltétel. Általánosságban elmondható, hogy a pénz-, és tőkepiacok mögött - annak sokszor irracionális (vagy annak tűnő) mozgásai ellenére - jól működő vállalatok, gazdaságok állnak, így ezek értéke, és az azt képviselő részvényeik évek távlatában felértékelődnek.
Részvényt vásárolhatunk azért, mert jó befektetésnek gondoljuk, és a bankbetétnél, vagy az államkötvénynél magasabb hozamra számítunk, vagy a részvény árfolyamának emelkedésére számítunk, tehát azt feltételezzük, hogy olyan részvényt kibocsátó vállalatról van szó, amelyik növekedés előtt áll, profitot termel. Abban az esetben azonban, ha egy vállalat elérte, vagy legalábbis megközelíti a növekedési maximumát, még akkor is vonzó lehet az adott részvénybe fektetni.
Ilyenkor a részvény osztalékpapírként működhet, ami azt jelenti, hogy a kibocsátó vállalat a nyeresége jelentős részét évente visszajuttatja a részvényeseknek osztalék formájában. Természetesen ettől függetlenül a részvény árfolyama ugyanúgy változik, mint a többi részvényé.
A részvény tulajdonosa, a részvényes meghatározott jogokkal rendelkezik. A tulajdonjog alapján a részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, észrevételt, indítványt tenni és szavazni.
A részvények megvásárlásakor fontos látnunk, hogy milyen vállalatba „fektetünk be", milyen cégnek leszünk ezáltal tulajdonosai. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a céget elemezzük, megismerjük működését, eredménytermelő képességét, növekedési kilátásait, piaci környezetét.
Tudjuk, hogy a napi munka mellett nehéz időt szakítani arra, hogy megtaláljuk a számunkra legkedvezőbb befektetést. Ehhez nyújt segítséget a 
Concorde Alapkezelő zrt. vagyonkezelő csapata, akik e cikk megjelenésben is segítségünkre voltak.
