Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Anno
Anno
Mi történt anno március 7-én?
Ezen a napon hunyt el Budapesten 1920-ban Fabinyi Rudolf magyar vegyész, tudományszervező, az első magyar nyelvű kémiai folyóirat - a Vegytani Lapok - alapítója, a Magyar Kémikusok Egyesületének első elnöke. Fabinyi 1849. május 30-án született a felvidéki Jolsván.

A Pesti Tudományegyetemen kémia-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet, illetve doktorátust szerzett, majd Than Károly ajánlásával a szerves kémia magántanárává habilitálták. 1871-től a Magyar Királyi József Műegyetemen Nendtvich Károly professzor tanársegédjeként dolgozott. Ezt követően kétéves állami ösztöndíjat kapott, több jeles európai laboratóriumban dolgozott.

1878-ban hazatért a Kolozsvári Tudományegyetem (1881-től Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem) Vegytani Intézetének élére. A tanszéken szerves és szervetlen kémiai, analitikai kémiai és kémiai technológiai kutatások is folytak. Intézetében 1887-ben vegykísérleti állomás létesült, ami közegészségügyi feladatokat látott el, valamint ipari és műszaki vizsgálatokkal foglalkozott. 1882-ben Fabinyi saját költségén megindította a Vegytani Lapokat, az első magyar nyelvű kémiai szakfolyóiratot. A havonta megjelenő Vegytani Lapok a tanszéken folyó kutatások eredményei mellett friss nemzetközi kutatási eredményeket is közölt. A lap 1889-ben szűnt meg, anyagi erőforrások hiányában. Fabinyit 1891-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1915-ben rendes tagjának választotta. Akadémiai székfoglalójában Stereochemiai tanulmányok címen az azaril-aldoxim sztereoizomériáját ismertette.

Fabinyi professzor az oktatásban a hallgatókkal való eleven kapcsolat híve volt. Tankönyvet sokáig nem is írt, elvárta az előadásokon való intenzív figyelmet. Előadásainak anyagát a tanszéken dolgozó Ruzitska Béla lejegyezte és kiadta. Fabinyi Rudolf az egyetem rektori tisztét töltött be 1900-től 1901-ig. Fontosnak tekintette a tudomány népszerűsítést, ezért számos előadást tartott az Erdélyi Múzeum-Egylet orvos-természettudományi szakosztályának ismeretterjesztő estélyein. Az 1907-ben megalakuló Magyar Kémikusok Egyesülete első elnökének Fabinyi Rudolfot választotta. Ebben a funkciójában, 1909-ben elindította a Magyar Chemikusok Lapját.
A termékeny életút végén, a történelem durván közbeavatkozott. 1919 őszén az egyetem tanári karának többségével Fabinyi professzor is Budapestre menekült, ahol 1920. március 7-én, valószínűleg spanyolnáthában meghalt.

Főbb kutatási területei, eredményei
 Fabinyi és Farkas Gyula tüzelőanyag-cellát állítottak elő. Ez a hosszú időre elfeledett találmány az űrhajózásban használt technológia korai elődje.
 Felismerte, hogy nagyfeszültségű elektromos áram széngázban szintetikus reakciókat indít el. Ezzel a prebiotikus folyamotok kutatásának egyik előfutárának tekinthető.
 A kapotnyak (Asarum europeum L.) nevű gyógynövényből előállított azaront és származékait kutatta, különös tekintettel ezek térszerkezetére.
 Egyik fontos területe volt az új festékanyagok kutatása. Az általa ceracidin néven szabadalmazott benzopirillium sóból kitűnő festő és színezőanyagokat állított elő. A ceracidin előállítására szolgáló reakció Fabinyi-féle szalicil-aldehid reakció néven vált ismertté.
 Eljárást szabadalmaztatott a fa száraz desztillálására
 Módosította a szerves anyagok molekulasúly-meghatározására szolgáló forráspont- és fagyáspontcsökkenés-mérés módszerét.

Ezen a napon született 1848-ban Pesten Zsigmondy Béla (Pest, 1848. március 7. - Budapest, 1916. június 12.) magyar gépészmérnök, kútfúró és hídépítő. A mélyfúrási technika kiváló szakértője, több alföldi város áartézi kútjának építője.
Tanulmányait 1858-ban kezdte meg a pesti evangélikus főgimnáziumban, 1870-ben szerzett gépészmérnöki diplomát a Zürichi Egyetemen. Hazatérve nagybátyjával, Zsigmondy Vilmos bányamérnökkel társult, a legtöbb alföldi város artézi kútját ők fúrták. Hódmezővásárhely volt az első város, amely ártézi kutat fúratott magának (1880), később több alföldi város követte a sorban (Békéscsaba, Mezőtúr, Nagyszalonta, Szarvas, Szeged, Szentes). Zsigmondy elismert tekintéllyé vált talajfúrások terén, nem csak kutak esetében. Ő oldotta meg az 500 méternél mélyebb fúrások technikai problémáit, az általa első ízben alkalmazott sodronykötéllel és a már használatban volt eszközök átalakításával leküzdötte.

Dolgozott Szeged árvíz utáni újjáépítésekor végzett talajvizsgálatokon, 1890-ben Mátranovákon szénkutató fúrást végzett, ő végezte az Országház talajvizsgálatait is.
1894-től főképp hídépítéssel foglalkozott. A Ferenc József-híd (a mai Szabadság-híd), a margitszigeti Duna-híd, a komáromi Kis-Duna-híd, a csongrádi Tisza-híd építő része az ő vezetése alatt készült.