Anno
Mi történt anno május 5-én?
Ezen a napon hunyt el Aachenben (Németország) 1963-ban Szőllőskislaki Kármán Tódor gépészmérnök, a szuperszonikus repülés egyik megalapozója. Kármán Budapesten született 1881. május 11-én. A budapesti Műegyetemen szerzett diplomát, ahol Bánki Donát mellett egy ideig tanársegédként dolgozott, majd a Ganz Rt. mérnöke lett.
Németországban tanult, majd 1912-ben visszatért Selmecbányára, de még abban az évben elfogadta az aacheni egyetem professzori ajánlatát. Az első világháborúban a Monarchia hadseregében szolgált, előbb ruharaktárosként, majd a Bécs melletti Aerodinamikai Laboratóriumban. Itt fejlesztették ki Asbóth Oszkárral, Petróczy Istvánnal és Zurovetz Vilmossal 1917-ben a világ első helikopterét, a PKZ-t. A háború után hazatért, de 1919-ben már újra Aachenben tanított.
1933-ban véglegesen letelepedett az Egyesült Államokban. Itt részt vett a rakétakutatásokban (Guggenheim-laboratórium). Fontos szerepet játszott az első rakéták kifejlesztésében. Őt tekintik a szuperszonikus repülés atyjának. Űrkutatással is foglalkozott.
A National Medal of Science kitüntetést 81 évesen John F. Kennedy elnöktől vette át.
Emlékét a Holdon (45°D, 175°K) és a Marson (46,5°D, 59°K) egy-egy kráter neve őrzi.
A BME Gépészmérnöki Karának kollégiumát róla nevezték el.
Kármán Tódor-díj
Pasadenában a NASA JPL auditóriuma is az ő nevét viseli.
1962-ben ezen a napon tették közzé a 12/1962. sz. kormányrendeletet a felsőfokú technikumok létesítéséről. Az év őszén 21 ilyen oktatási intézmény nyilt meg.
Ezen a napon hunyt el 1912-ben Szegeden Magyar Ede építész. Diplomáját a budapesti Felső Építőipari Iskolában nyerte. Temesvárott, később főleg Szegeden alkotott. Legszebb műve, a hazai szecesszió remeke: a szegedi Reök-palota. Őtervezte a kaposvári színházat, a nagykikindai református templomot, a zentai városházát.