Hallgat a PSZÁF, ezzel párhuzamosan buknak a befektetők
A PSZÁF hallgat a befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése ügyében. Az e tárgyban hozott határozata következtében rengeteg befektetőnél keletkezett kár - állítja Romasz Árpád ügyvéd. Véleménye szerint a hatóság hallgatása, és az ügyfelek jogi ismereteinek hiánya arra vezet, hogyha letelik a 2008. november 07-től számítva 30 nap+ hat hónap, az jogvesztést eredményez, ha valaki kártérítési pert kívánna kezdeményezni a PSZÁF-fal szemben.
- Vázolná röviden az ügy előzményeit?
- Hét hónappal korábban (2008. november 07.) a PSZÁF határozatot hozott a J-III-200/2008. számon, a befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése tárgyában. A határozat I. pontja arról rendelkezik, hogy a nyílt végű ingatlan befektetési alapok befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását 10 forgalmazási napra felfüggeszti a PSZÁF. A határozat II. pontja arra kötelezte az összes érintett Alapkezelőt, hogy a fenti időtartam alatt köteles kezdeményezni a PSZÁF-nál a Kezelési Szabályzatának módosítását. A határozat III. pontja arra kötelezte az Alapkezelőket, hogy rendkívüli tájékoztatás keretében tegyék közzé, illetve a befektetési jegyek forgalmazóinál tegyék hozzáférhetővé a felfüggesztés tényét.
A határozat a továbbiakban kioktatást tartalmaz arra nézve, hogy közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs a döntés ellen, de "az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Felügyelethez benyújtott keresettel a Fővárosi Bíróságtól kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs."
- Mi történt valójában?
- Az közismert, hogy az USA-ból átgyűrűző hitelezési válság az ingatlan befektetési alap formájában jelent meg hazánkban. Amikor - 2008. késő őszén - ennek jelei mutatkoztak, a PSZÁF meghozta a hivatkozott döntését, majd a Parlament módosította 2008. november 24-i hatályosulással a 2001. évi CXX. tv. (Tpt.)-t, és ezzel lehetőséget nyújtott arra, hogy az ingatlan befektetési alapok nyílt végűből zárt végűvé alakuljanak. Ezzel a befektetőket döntés elé állították. A 2001. évi CXX. tv. (Tpt.) 247.§.-a kapcsán a PSZÁF arra kötelezte az Alapkezelőket, hogy a 2005. december 31. előtt létrejött Kezelési Szabályzatukat "húzzák utána" a 2005. évi CLXXXVI. tv. 73. §.-ával hozott módosításnak megfelelően. A korábbi keltezésű Kezelési Szabályzatok T+2, illetve T+3 napban szabályozták az ingatlanalap befektetési jegy visszaváltására irányadó értéknapot. A hivatkozott módosítás erre nézve maximum T+90 napot határoz meg.
Amennyiben a befektetők a 90 nap leteltével kiveszik a leértékelt vagyontömegű ingatlan befektetési alapból a pénzük maradékát, úgy a jelenlegi gazdasági helyzetre tekintettel, nyilvánvalóan veszteséget szenvednek. A tipikus esetben ilyenkor az alapot létrehozó bank lesz, aki a kivett összeget visszapótolja az ingatlan befektetési alapba. Amennyiben a pénzkivételi lehetőséggel nem élnek a befektetők, úgy a már zárt végű befektetési alapban kénytelenek bent tartani a pénzüket a futamidő lejártáig, és ma senki nincs, aki megmondhatná, hogy a lejáratkor milyen értéket fog képviselni az ingatlanalap vagyontömege, így azt sem, hogy a hozam mihez képest kerül megállapításra. A befektetőt tehát veszteség éri, ami szoros összefüggésbe hozható a PSZÁF hivatkozott határozatával. Ha valaki kártérítési pert akar indítani a PSZÁF ellen, jó, ha tudja, hogy ez csak abban az esetben vezethet eredményre, ha előzőleg a rendes jogorvoslati lehetőséget kimerítette.
- Mit jelent ez?
- Az említett határozattal szemben azon a bizonyos 30 napon belül pert kellett volna kezdeményezni. Ahhoz, hogy keresettel élhessek, így utólag, igazolási kérelemmel kell igazolni, hogy miért nem a 30 nap alatt indítottam meg az eljárást. Van erre megoldás, de csak a címben jelölt időpontig, mivel a KET 66.§. (4) bek. szerint, az elmulasztott határnaptól illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Egyértelmű, hogy az időmúlás a hatóságnak kedvez, arra az esetre, ha valaki ilyen kártérítési követelésben gondolkodna.
- Van megoldás a veszteség elkerülésére?
- Nem vagyok sem jós, sem közgazda. Nem tudom megmondani, hogy adott futamidejű, zárt végű ingatlan befektetési alap a lejáratakor milyen hozamot fog eredményezni, és ez a befektetett tőkeösszegre is figyelemmel aktívumot jelent-e a befektetőnek, vagy nem. Az viszont biztos, hogy aki a jogszabályváltozásra, valamint a PSZÁF határozatának hatására történt szerződésmódosítások eredményeként úgy döntött, hogy a T+90 napra kivette a befektetését a még nyílt végű befektetési alapból, ezt csak veszteséggel tehette meg a PSZÁF határozatot követően.
Jelenleg egy befektetőről tudok, akinek pere van folyamatban a PSZÁF-fal szemben e határozat kapcsán. Nincs közöm ehhez a perhez. Jó, ha tudja mindenki, hogy annak eredménye viszont nem hathat ki azokra, akik nem peres felek, tehát nem kapcsolódtak be ebbe a perbe. A jelzett határidőig a többi érdekeltnek arra van lehetősége, hogy maga kezdeményezzen pert az érdeke érvényesítésére.