Anno
Mi történt anno június 9-én?
Ezen a napon született 1820-ban a Szepes megyei Nagyszalókon Hunfalvy János geográfus professzor. Késmárkon, Miskolcon (ahol magyarul is megtanult), Eperjesen, Berlinben és Tübingenben tanult. A berlini egyetemen megismerkedett a kor vezető geográfus professzorának, Ritter Károlynak tanításaival, amelynek szellemében - részleteiben továbbfejlesztve azt - maga is egész életén át tevékenykedett.
A reformkor és a szabadságharc korának számos vezető személyiségéhez szoros barátság fűzte (Pulszky Ferenc, Szemere Bertalan, Ujházy László, Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály). 1846-tól bátyja -- a kiváló nyelvész tudós -- mellett a késmárki líceum tanára. Ettől az állástól a szabadságharc után megfosztották. Ekkor írta Egyetemes Történelem című háromkötetes művét. Nevelősködéssel eltöltött évek után Greguss Ágosttal szerkeszti a Család könyve című folyóiratot, amelyben nagyszámú földrajzi ismertető anyagot publikál. 1860-ban Darmstadt-ban jelenik meg Magyarország és Erdély eredeti képekben című háromkötetes műve.
Az MTA 1858-ban levelező tagjának választja. Székfoglalóját a földrajz tárgyáról és feladatairól tartja. Az Akadémia megbízásából 1862-65 között megírta élete fő művét, Magyarország természeti viszonyairól (I.-III. k.), amely azóta is az ország első földrajzi leltára szerepkört tölti be. 1863-tól az MTA rendes tagja.
A Magyar Földtajzi Társaság alapítója. Egyik szervezője a Magyar Statisztikai Hivatal megalapításának, de ő magát már kifejezetten geográfusnak vallja, ami a pesti Tudományegyetemre való kinevezésével hivatalos elismerést is nyert. Mint professzor is kitűnt rendszeres, komoly és példamutató magatartásával, amit művei is tükröznek. Egyebek között ő adta ki Magyar Lászlónak és Xantus Jánosnak Afrikából ill. Észak-Amerikából hazaküldött útijegyzeteit is.
További nevezetesebb művei:
Legújabb magyar atlasz, Pest, 1867.,
Európa államainak ... statisztikája, Pest, 1868.,
Ég és föld, Pest, 1873.,
A földrajz története, Bp., 1878.,
Afrika földrajza, BP., 1878.,
Egyetemes földrajz I-III., Bp., 1884., 1886., 1890.
Ez utóbbi általános leíró földrajzi alapműnek készült, de már nem tudta befejezni. A Fővárosi Közmunkatanács vezetőjeként nagy szerepe volt az egyesített Budapest távlati fejlesztési terveinek kidolgozásában és megvalósításában.
Neve fennmaradt a Hunfalvy-hágó (a Tengerszem-csúcsot választja el a Tátra-csúcstól), Hunfalvy-völgyecske (a Hunfalvy-hágó alatti katlan), Hunfalvy-menedékház (1878-ban épült a Felkai-völgyben, a Sziléziai ház felépítése után elvesztette jelentőségét, 1913-ban leégett, ma csak az alapjai láthatók) elnevezésekben. 1887-től az MKE Budapesti Bizottságának elnöke. 1888. december 6-án hunyt el Budapesten.