Oktatás-továbbképzés
Magyarország negyedik a közép-európai Talent-index felmérésen
Egy helyet lépett előre és a negyedik a Közép-Európára vonatkozó rangsorban Magyarország a Talent-index felmérésen. A kutatás 13 közép-európai országot 44, eltérő módon súlyozott, hét fő kategóriába sorolt gazdasági, társadalmi, munkaerő-piaci és oktatási kritérium alapján rangsorolja - számolt be az edupress.hu.
A Heidrick & Struggles tanácsadó cég és az Economy Intelligence Unittal közösen 2007-ben egy világszerte harminc országot magában foglaló felmérés sorozatot indított az egyes országok tehetséges menedzser és szakember potenciáljára fókuszálva. A felmérés a Talent-index nevet kapta. A globális listát három regionális, köztük a közép-európai felmérés követte, amely 13 országot, köztük Magyarországot vizsgálta. Az index a 2007-es adatokból kiindulva azt mutatja meg, hogy 2012-ben az egyes országok várhatóan mit tesznek a tehetséges szakemberek, vezetők nevelése és megtartása terén, ezért többek közt az általános és a felsőoktatás mellett a kutatásra és fejlesztésre szánt források GDP-arányos részét, az üzleti képzés színvonalát, a munkavállalók nyelvi képességeit, a tőkevonzó képességet, a GDP-növekedést, a munkaerőpiac mobilitását, összesen 44, eltérő módon súlyozott kritérium alapján vizsgálja, s az országokat ez alapján állítja sorrendbe. A kutatás során vizsgálták a dinamikus gazdasági fejlődést, a menedzsment színvonalat, a demográfiai változásokat, a köz-és felsőoktatás és az üzleti képzés színvonalát, a tehetség-kibontakozás feltételeit, a mobilitás és munkaerőpiac nyitottságát, az országok tőkevonzó és tehetségvonzó képességét.
Az összesített rangsorban a gazdasági krízis által lényegesen jobban sújtott Magyarország a Visegrádi-országokkal együtt az élmezőnyben, az első harmadban található, ugyanakkor az index hét alterületének némelyikében csak a rangsorok végén marad.
A közoktatást vizsgálva Ukrajna mutatja a legnagyobb fejlődést: az általános- és középiskolákat vizsgálva keleti szomszédunk a 2007-es becsléshez képest három helyet előrelépve a harmadik helyen áll és lehagyja nem csupán a magyarokat (5. hely), hanem az osztrákokat is (4. hely).
A felsőoktatás és az üzleti képzés színvonalát tekintve Magyarország egy helyet előrelépve az ötödik az ezen képzések színvonalát rangsoroló alfejezetben, ez azonban csak annak köszönhető, hogy Ukrajna várhatóan GDP-arányosan kevesebbet költ majd felsőoktatásra. A felsőoktatás terén Oroszország a listavezető: ezt az előkelő helyet az ország jórészt a sok, nemzetközileg is akkreditált egyetemnek és üzleti iskolának köszönheti. A népességhez mérten legtöbbet Ausztria költ a felsőoktatásra, ugyanakkor náluk az egyik legalacsonyabb az egyetemekre, üzleti iskolákba beiratkozottak száma, de az ország így is a második helyen áll.
A tehetség-kibontakozás feltételeinek megteremtésében Magyarország két helyet lépett előre és a negyedik helyen áll, Szlovákia viszont három helyet esve csupán a hetedik, mivel náluk jelentősen csökkenni fog a műszaki és tudományos végzettségűek száma. A listát magabiztosan vezeti Ausztria: a felmérés szerint nyugati szomszédunk költi a legtöbbet kutatásra és fejlesztésre, szabályozott a munkaerőpiac, jól képzettek a szakemberek, de a szellemi tulajdon védelme érdekében is az osztrákok teszik a legtöbbet.
A mobilitás és munkaerőpiac nyitottságát illetően Szlovákia többek közt azért került az első helyre, mivel jelentős információs csatornát nyitva, illetve kapcsolati tőkét felhalmozva a népességhez mérten várhatóan tőlük folytatnak a legtöbben tanulmányokat külföldi egyetemeken. Ausztria annak köszönheti második helyét, hogy az osztrák egyetemeken a 13 régiós ország átlagánál nyolcszor több tengerentúli vendéghallgató folytat tanulmányokat. Nem meglepő, hogy nyitott kereskedelmének és több nyelven beszélő munkaerejének köszönhetően Szlovénia öt helyet javítva a 6., míg Magyarország az idegennyelv-ismeret alacsony arányának, és a nemzetközi kereskedelemben betöltött csökkenő szerepének köszönhetően három helyet esve csak a 8.