Oktatás-továbbképzés
Az ÁSZ szerint még gyúrni kell a többciklusú felsőoktatási képzésre
Nem volt kellőképpen előkészített a többciklusú felsőoktatási képzési rendszerre való átállás - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a felsőoktatási törvény végrehajtásáról szóló vizsgálatában. Az ÁSZ megalapozott, a társadalmi-piaci viszonyokhoz igazított felsőoktatási stratégia kidolgozását javasolta a kormánynak.
A vizsgálat a törvény súlyponti előírásainak ellenőrzésére és a 2005-2008 közötti időszakra irányult. Megállapította, hogy az alap- és mesterképzés kialakítása időben eltért egymástól, ami az egymásra épülő szakstruktúra létrehozását megnehezítette. Az összegzésben szerepel, hogy a 2005-ben elindított alapképzési szakok többségének képzési gyakorlata szétaprózódott, párhuzamos képzések vannak. (Kommunikációs és médiatudományi alapszakot 19, gazdálkodási és menedzsment alapszakot 28 intézmény indított.) Nincs összhang a képzési szerkezet munkaerő-piaci igények között sem, ami munkaerő-piaci prognózisok hiányában nem is csoda.
Várhatóan túlkínálat lesz a pedagógus, közgazdász és menedzser szakokon (10-30 százalékos), a jogász és bölcsész szakokon (30-50 százalékos). Nem történt előrelépés a diplomás pályakövetési rendszer kialakításában sem.
Az ÁSZ szerint az igénybe vehető tizenkét féléves képzési idő nem ösztönzi a hallgatókat tanulmányaik mielőbbi elvégzésére, ami az állami támogatás pazarlását jelenti és a hallgatói teljesítmények színvonalának csökkenését eredményezi. Az ellenőrzött időszak éveiben több tízezres létszámkülönbség mutatkozik az utolsó évfolyamos és a diplomát szerző hallgatók száma között.
A felsőoktatási információs rendszer (FIR) működése - 28 százalékos intézményi adat feltöltöttségével - a 730 millió forintos állami támogatás ellenére gyakorlatilag használhatatlan. (Bár az ÁSZ a 'korlátozott' kifejezést használta). Ezzel együtt felsőoktatásra GDP arányosan az Uniós átlag alatt költünk. A 2008/2009-es tanévben 71 intézmény (30 állami, 26 egyházi, 15 magán vagy alapítványi) alkotta a felsőoktatás intézményrendszerét, a képzésben részt vevő hallgatók száma 381.019 volt.
Mint írták, a felsőoktatási normatívák meghatározása bázisalapú finanszírozásként a hallgatói létszámhoz rendelten történik. Az állami intézményeknél tavaly bevezetett hároméves fenntartói megállapodási rendszer az eddigi tapasztalatok szerint nem ösztönzi az intézményeket az oktatás minőségének és a működés hatékonyságának javítására.
A felsőoktatás rendszere túlszabályozott, a törvény mellett azt több mint 30 kormányrendelet és miniszteri rendelet szabályozza gyakori módosításokkal. Nincs összhang a demográfiai helyzetből adódó hallgatói létszámcsökkenéssel, valamint a létszám és az oktatási kapacitások között. (A 2008. évi hivatalos felsőoktatási kapacitás-akkreditáció 489 ezres hallgatói férőhelyet rögzített.)
Az ÁSZ javasolta a kormánynak egy megalapozott felsőoktatási stratégia kidolgozását, különös tekintettel a képzési és intézményi szerkezetre, valamint az állami szerepvállalásra. Az ÁSZ szorgalmazta továbbá, hogy a tárcavezető kezdeményezze a finanszírozási rendszer átalakítását, a felsőoktatási információs rendszer és a diplomás pályakövetési rendszer jogszabályok szerinti kialakítását, működtetését.