Oktatás-továbbképzés
Csak a hallgatók fele szerint hasznos a tanulás
A magyar hallgatóknak nagyon fontos az oktatás minősége a képzésük megválasztásakor. Több mint a felük szerint tanulmányaik szükségesek és hasznosíthatók a munkaerőpiacon. Ennek ellenére az alapszakos diplomát követően külföldi mesterképzésre 46 százalékuk menne, 35 százalék pedig a világon bárhova elköltözne a munkája érdekében - számolt be az edupress.hu a European Student Barometer 2009-es felméréséről.
A berlini székhelyű Trendence Intézet 2003 óta online formában lebonyolított felmérése egyetemi és főiskolai hallgatók pályaválasztási terveit, jövőjükre vonatkozó elképzeléseiket és elvárásaikat, valamint az egyetemi képzéssel kapcsolatos véleményüket méri fel. Az eredményeket vállalatok veszik igénybe, hogy ily módon tájékozódjanak a hallgatókról, és a munkaerőpiac igényeit a kínálathoz igazíthassák.
A 2008. október és 2009. január között lefolytatott felmérésben 22 ország több mint 750 intézménye vett részt. Magyarországról tizennégy intézmény 15.258 hallgatója töltötte ki az online kérdőívet, melynek fő célcsoportja az üzleti/közgazdasági és műszaki/informatikai képzésekben tanuló hallgatók voltak.
A felmérés kérdései kitértek a hallgatók egyetemükkel kapcsolatos általános elégedettségére; a külföldi mesterképzések iránt való érdeklődésükre; a várt kezdő fizetésre, a munkaidőre és az első munkahelyen eltöltendő időtartamra. A felmérés végén szerepelt négy felsőoktatásra és elhelyezkedésre irányuló állítás, melyekkel kapcsolatban a hallgatók egyetértésére voltak kíváncsiak az intézet kutatói.
A három legfontosabb tényező, amelyek alapján egyetemet, illetve képzést választ a magyar hallgató az oktatás minősége (83,1 százalék%), a tudományos elismertség (63,5%) és az intézmény munkaadói megítélése (63,5 százalék). Az egyetem teljesítményének értékelésekor az első helyet a tudományos elismertség szerezte (73,9 százalék), második az egyetem jó elhelyezkedése (76,4 százalék), harmadik pedig a munkaadói jó megítélés lett (66,9 százalék).
A magyar hallgatók viszonylag elégedettek az egyetemük nyújtotta képzéssel (4,9) és ugyanígy vélekedik az európai átlag is. Erre a kérdésre egy 1-től 7-ig terjedő skálán lehetett megjelölni a választ, ahol az egy a nagy elégedetlenséget, a hét pedig a teljes elégedettséget jelentette. Képzésükkel a legelégedettebbeknek az írek (5,4), a svédek, az oroszok és a lengyelek (mindhárom átlaga: 5,3) bizonyultak. A másik végletet a spanyolok képviselik átlagosan 4,4 ponttal.
A külföldi mesterképzés elvégzésének lehetősége a magyarországi hallgatók 46 százalékát érdekli. A legnépszerűbb célország mind magyar, mind európai összesítés szerint az Egyesült Királyság, Magyarországról a diákok 57,0 százaléka, Európából 58,1 százaléka jelölte potenciális célországként. A második kedvelt célállomás az Egyesült Államok (Magyarország: 38,8, Európa: 55,7 százalék) volt, Magyarországon viszont az európaiak csupán 0,9 százaléka szeretne továbbtanulni. Közülük a román, a szlovák és az orosz hallgatók képviselik a legnagyobb arányt.
A felmérés második része a munkavállalás elvárt körülményeire vonatkozóan tett föl kérdéseket. A legtöbb válasz természetesen becslés, hiszen a hallgatók többsége még nem fejezte be egyetemi tanulmányait a kérdőív kitöltésekor. Az álláskereséssel eltöltött időt mind a magyar, mind az európai egyetemisták 4,2 hónapban maximálták. A várt legalacsonyabb bruttó fizetés szempontjából azonban a magyar elvárások (11.309 €) meg sem közelítik az európai átlagot (25.108 €). Az értékelés alapján a legalacsonyabb fizetést a romániai (10.552 €), a lengyel (10.591 €) és a magyar hallgatók várják. A legoptimistábbak a dánok (51.221 €), a svájciak (48.430 €) és a norvégok (43.812 €).
A magyar diákok első munkahelyükön 3,6 évet terveznek maradni, míg az európaiak 6,3 évet is várnának az első váltással. A kérdőív végén szereplő állításokra adott válaszokból kiderül, hogy a magyar hallgatók 21,9 százaléka ért egyet a tandíj fizetésével (Európa: 17,2 százalék), valamint 41,7 százaléka nem aggódik a későbbi karrierje miatt (Európa: 36,3 százalék). A kérdőívet kitöltők átlagéletkora 22,7 év volt. Nagy részük közgazdaságtant, vagy üzleti tudományokat tanul, kisebb hányaduk műszaki képzésben vesz részt.